Ajánlj témát!

Miről szeretnél olvasni nálunk? Ha nem árulod el, csak találgatunk. Írjatok arról, hogy...

Kik vagyunk mi?

Az Akciós Potenciál egy agykutatással illetve más biológiai témákkal foglalkozó fiatalokból álló baráti, munkatársi közösség. Azért indítottuk a blogot, hogy az általunk űzött tudományágak új eredményeit közérthető módon, érdekesen mutassuk be az érdeklődöknek. Nem törekszünk tudományos igényű részletességre, de nem is elégszünk meg annyival, hogy "brit tudósok kimutatták..."

Utolsó kommentek

Szerzők

RSS feed

Rovatok

Címkék

creative commons

Creative Commons License
Terjeszd, használd, hivatkozd

Egyéb

Videók az agyból - az akciós potenciál

Az emberi agy valószínűleg a legbonyolultabb és egyben a legimpozánsabb dolog, amit a természet a mögöttünk álló röpke 3-4 milliárd év alatt létrehozott. Rendkívüli bonyolultsága ellenére azonban a működése egyszerű elemi folyamatokon alapszik. A blog felvezetéseként egy néhány részes videó tutorial formájában ezeket az alapfolyamatokat fogjuk bemutatni, hogy később aztán fejest ugorhassunk a mélyebb témákba is.
Az agyat felépítő idegsejtek működésének és kommunikációjának alapja az akciós potenciál néven emlegetett elektromos hullám, amely lehetővé teszi, hogy az információ az idegsejt mentén A pontból B pontba juthasson. Valahogy így:


Mi is történt itt voltaképp?

Az akciós potenciál kialakulása annak köszönhető, hogy a sejten belül és azon kívül, az extracelluláris térben eltérő a sejtek működésének szempontjából legfontosabb három ion, a Na+ (a videón a kék gömbök), a K+ (a rózsaszín gömbök) és a Cl- koncentrációja. A sejt belsejében az extracelluláris térhez képest jóval alacsonyabb Na+ és Cl-, illetve magasabb K+ koncentráció alakul ki. Ennek következtében a sejtmembrán belső fele a külsőnél negatívabbá válik. A membrán két oldala között kialakuló feszültségkülönbséget nevezzük nyugalmi membránpotenciálnak. Ennek értéke idegsejtekben -70 mV körül van. Ezt fogja kibillenteni az akciós potenciál, aminek lefutása az alábbi képen látható.


Az idegsejtet érő stimulus hatására a membránpotenciál értéke lokálisan növekedni kezd. Ha csak egy keveset növekszik, akkor nem történik semmi, a stimulus nem tudja kiváltani az akciós potenciált. Amennyiben azonban a feszültség elér egy adott küszöbértéket, akkor megnyílnak a membránban található feszültségfüggő Na+-csatornák (a kék csatornák a videón), és a Na+ ionok megindulnak a sejt belseje felé. Ennek hatására a membránpotenciál még tovább emelkedik, aminek következtében újabb Na+-csatornák nyílnak, és ez az öngerjesztő folyamat rendkívül gyorsan, körülbelül 1 ms alatt +40 mV közelébe emeli a membránpotenciált. Ez a feszültség azután elektromosan továbbterjed a sejt felszínén és a közelben újabb Na+-csatornákat késztet nyitásra, megteremtve ezzel az információtovábbítást a sejtben.

Közben azonban vissza kell állítani az eredeti állapotot, a nyugalmi membránpotenciált, hogy egy következő stimulust újra fogadni tudjon a rendszer. Amellett, hogy a Na+-csatornák bizonyos idő után automatikusan bezárulnak, ezt a célt szolgálják a K+-csatornák is, melyek szintén a feszültségtől függően nyílnak meg, körülbelül -30 mV környékén. Mivel káliumból a sejt belsejében van több, ezért a nyitott K+-csatornákon keresztül a K+ kifelé fog áramlani. Ezáltal a membránpotenciál újra esésnek indul, kicsit még túl is lövi magát és -70 mV alá esik, de a K+-csatornák bezáródását követően visszaáll a nyugalmi állapot. Ezután már csak arra van szükség, hogy Na+ és K+ ionok újra a helyükre kerüljenek. Ezt a feladatot a Na+/K+ pumpa látja el, amely az ATP molekulákban tárolt energiát felhasználva kicseréli a kijutott K+ ionokat a sejt belsejébe került Na+-ra.

Az információ ezzel sikeresen eljutott a sejt egyik pontjából a másikba. A videó tutorial sorozat következő részében azt mutatjuk majd be, mi történik akkor, amikor az információ a végállomásához ér, hogyan adódik ott át egy másik idegsejtre.

2007.09.20. 08:05 | psychenova | 38 komment

Címkék: videó tutorial akciós potenciál ingerületátvitel

A bejegyzés trackback címe:

http://akciospotencial.blog.hu/api/trackback/id/tr67170347

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

biosdave 2007.09.20. 21:47:20

hello emberek! de jó, hogy rátaláltam az oldalra! rendszeres olvasója leszek. biosz szakos vagyok a TTK-n ;)
további sok sikert!

lmate 2007.09.21. 00:23:57

Haho, szep a video. Csak a teljesseg kedveert: a Na+ csatornak zarodasa (inaktivacio, deaktivacio) mintha kimaradt volna a leirasbol, pedig milyen szar lenne, ha nyitva maradnanak...

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2007.09.21. 01:35:27

gromit,

a zene Laurie Andersontól a Let X=X. A Big Science albumról. Hogy stílusosak legyünk.

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2007.09.21. 01:41:04

lmate,

igazad van, a Na+ csatornák inaktiválására nem tértem ki (ugyanígy a K+ csatornákéra sem). Igyekeztem tartani egy hosszbeli korlátot. Egyenlőre még mi is csak tapogatózunk, nem tudjuk, kik fogják olvasni a blogot, és azt sem, hogy milyen mélységű leírásokat várnak. Ha igény van rá, én nagyon szívesen írok ennél sokkal részletesebb postokat is.

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2007.09.21. 01:47:33

biosdave,

kösz a biztatást. Figyelni fogunk, hogy tényleg itt vagy-e ;)

TLR4 2007.09.21. 07:13:04

Nagyon jó lett a blog, sok sikert hozzá!:)

kissatom · http://kissatom.fw.hu 2007.09.21. 08:02:25

szia,
kíváncsian várom mi sül ki a blogodból. egyelőre mész a kedvencek közé, aztán, ha túl magas nekem, max nem nézegetlek. :-)
kitartást kívánok! .-)

bogabi 2007.09.21. 11:29:59

Sok sikert a bloghoz, nagyon jó 5let! Kíváncsian várom a további tartalmakat!

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2007.09.21. 11:56:33

kissatom,
elsősorban és másodsorban laikusoknak szánjuk a blogot. Ha egy post nem lenne érthető, az azt jelenti, hogy valamit rosszul csináltunk. Ilyenkor kérdezz bátran. Vagy koppints az orrunkra.

lmate 2007.09.22. 10:53:36

Csak azert szoltam, mert a K+ csatornakrol kiderul a szovegben, hogy bezarulnak ("a K+-csatornák bezáródását követően visszaáll a nyugalmi állapot"), a Na+ csatorna-szal viszont elvarratlan marad.

matyi 2007.09.22. 15:18:02

Egy vmi nem tiszta. Az idegsejt mely reszen terjed ezen a modon az informacio? A teljes feluleten?

SirMook · http://akciospotencial.blog.hu/ 2007.09.22. 15:37:30

Matyi,
az akciós potenciál az úgynevezett axondomb nevű régióban szokott keletkezni, amikor a lokális membránpotenciál megfelelő mértékben lecsökken. Ekkor "sül ki a sejt" - vagyis keletkezik egy nagy sebességgel továbbterjedő elektrokémiai jel amit akciós potenciálnak nevezünk. Az axon domb az idegsejtek azon része ahol a szómából, vagyis sejttestből elindul egy nyúlvány amit axonnak hívnak. Ezen az axonon száguld végig az akciós potenciál és jut el az axon végén vagy végein levő szinapszisokba. Ha jól sejtem, psychenova a következő posztban ezekről a szinapszisokról illetve azok működéséről fog írni.
Magán az idegsejt felületen is "rohangásznak" elektrokémiai hullámok (de nem akciós potenciálok), a ezek - fajtától, időbeli és térbeli eloszlástól függően - erősítik vagy gyengítik egymást. Tekinthetünk úgy is az idegsejt testre mint valami nagy, bejövő jeleket összegző processzorra, amely a bejövő jelek és saját állapotának függvényében különböző időközönként generál egy-egy akciós potenciált.

SirMook · http://akciospotencial.blog.hu/ 2007.09.22. 15:57:02

Imate,
gyakran az a probléma a biológiai ismeretekkel, hogy túl sok és az embernek válogatni kell, hogy mit ír le és mit hagy ki.
Az egyes ioncsatornák kinyílása után egy ideig nem egyszerűen bezárulnak, hanem inaktíválódnak, vagy más néven deszenzitizálódnak. Ez annyit jelent, hogy érzéketlenné válnak és nem lehet kinyitni őket normális ingerrel. Ez több mint a "sima" bezáródás és ennek köszönhető, hogy van egy maximális küszöbértéke annak, hogy milyen gyakran tud átmenni egy akciós potenciál az axonon és hogy nem keletkezik visszafele terjedő akciós potenciál (ap) az axonban.

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2007.09.22. 16:08:31

Matyi,
annyira jó a kérdés, hogy mindjárt rávilágít egy pontatlanságra a videón. Valójában az a hely, ahol az akciós potenciál terjedését bemutattam, speciel pont egy olyan hely a neuronon, ahol egyébként nincs is a hagyományos értelemben vett akciós potenciál :)
Ígérem, többé nem áldozom fel a pontosságot a látvány és a lustaság oltárán ;)

matyi 2007.09.22. 23:18:32

Koszonom mindkettotoknek, minden vilagos! Kivancsian varom a folytatast:)

santiago 2007.09.23. 12:07:59

Hello!

Hogy érted, hogy akkor keletkezik akciós potenciál, ha a lokális membránpotenciál lecsökken? Nem éppen akkor, ha a sejt belseje pozitívabb lesz, mint azon kívül? Persze a potenciál attól függ, honnan nézed :)
És úgy tudom, az axonon visszafelé is tud terjedni, amíg közbe nem jön egy szinapszis.

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2007.09.23. 14:05:31

santiago,
a membránpotenciálnak természetesen növekednie kell az akciós potenciál kiváltásához. Ez a látszólagos ellentét SirMook kommentjében abból ered, hogy - mivel fiziológiai körülmények között a membránpotenciál értéke többnyire negatív - szakmai zsargonban sokszor csak az abszolút értékét használják, ami pedig nyilvánvalóan ellenkező irányban változik.

Az axonon pedig legjobb tudomásom szerint nem tud visszafelé terjedni az akciós potenciál. Legalábbis normál, fiziológiás körülmények között biztosan nem. Ez az emléked talán onnan ered, hogy régebben a kémiai ingerületátvitel (vagyis a szinapszis) feladatai közé sorolták az információtovábbítás egyirányúsítását, de ez nekem már akkor is elég különösnek tűnt, tekintve, hogy a Na+-csatornák inaktiválódása már akkor is régóta ismert volt.

santiago 2007.09.23. 14:19:32

Kösz, most már világos.

Az axonon visszafelé terjedést nem úgy értettem, hogy a "normál" akciós potenciál két irányban megy rajta, hanem hogy ha az axon végét ingerled, akkor az visszaterjed a szóma felé. Ha jól tudom, ezt hívják "antidromic" ingerületvezetésnek, az "orthodromic"-kal szemben.

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2007.09.23. 15:01:32

Erről az antidromic ingerületvezetésről én őszintén szólva még nem hallottam, de gondolom, ez egy vizsgálati módszer lehet, mert normálisan az axon végéről természetesen nem indul el akciós potenciál.

santiago 2007.09.23. 16:17:05

Hát igen... Bocs, nem kötözködni akartam, csak kíváncsi voltam, tudsz-e erről valamit. Én is tanulni akarok.
Amúgy nagyon jó, hogy van ilyen oldal, gratulálok!

SirMook · http://akciospotencial.blog.hu/ 2007.09.23. 16:39:01

Santiago, Psychenova
Tökéletesen igaz amit írtatok, van, az "antidromic" (sajna nem tudom hogy mondják magyarul, talán antidróm/antidrómikus?) ingerlést sok kísérletben használták. Az, hogy ilyen létezik azt mutatja, hogy az axonon levő feszültségfüggő nátrium csatornákat nem érdekli milyen irányból jön a depolarizáció ami kinyitja őket, ez által további depolarizációt okozva. Az axonon tehát a nátrium csatornák nyitását a közeli nátrium csatornák korábbi kinyílása okozza. Ezért ha nem lenne a csatorna deszenzitizálódása, akkor folyamatosan keletkeznének az axonon visszafele is futó akciós potenciálok. Nem tudom mennyire érthető ez. Képzeljetek el egymás után sorban ülő Na+ csatornákat. Egyeske kínyilik, és emiatt rögtön utána kinyílik ketteske. Egyeske bezár, miközben ketteske miatt kinyit a harmadik csatorna is. Namármost ha az első csatorna csak simán bezáródott volna, akkor most ő is kinyilna. De nem teszi, mert erre egy rövid ideig képtelen. Csak akkor tud újra kinyilni, amikor mondjuk (most a hasamra ütök), éppen hatoska nyílik ki, ami túlságosan messze van ahhoz, hogy az ő általa keltett depolarizáció hathasson egyeskére. Boccs a "gügyögésért" :)

SirMook · http://akciospotencial.blog.hu/ 2007.09.23. 16:55:10

Santiago,
Igazad van, nem pont a membránpotenciál, hanem a membránpolarizáció csökken.
A membránpotenciál az az elektrokémiai potenciál ami a membrán két oldala között mérhető. (Azért nem elektromos potenciál, mert alapvetően nem elektronok, hanem ionok adják a töltéskülönbséget.) Azt mondjuk, hogy a membrán polarizált, mégpedig negatív irányban, mert ha összeszámolunk minden pozitív és negatív töltésű részecskét a membrán két oldalán, akkor a sejten belüli oldalon az összesítés eredményeképpen "több a minusz". Amikor pl. nátrium ionok áramlanak a sejtbe, ezzel pozitív ionok kerülnek belülre, csökkentve a membrán belső oldalának negativitását. Ez az amikor csökken a polarizációja és erre mondjuk azt, hogy a "membrán depolarizálódik". Ennek ellentéte az amikor negatív ionok, pl. klorid ionok áramlanak a sejtbe - ekkor a membrán polarizációja nő, vagyis hiperpolarizálódik. Egy elektródpárral megmérve tehát -60 mV értékű potenciálhoz képest a -40 mV-ra történő változás depolarizáció, míg a -80 mV-ra változás hiperpolarizáció.
Ha lenne egy sejt aminek a nyugalmi potenciálja +50 mV, akkor ehhez képest az lenne a depolarizáció, amikor ez az érték +30 mV-ra változna.
Nomenklatúra rulez!

santiago 2007.09.23. 17:24:44

Ez érdekes, hogy a +50-ről +30-ra változás is depolarizáció! :) De tényleg teljesen logikus.

SirMook · http://akciospotencial.blog.hu/ 2007.09.24. 10:41:06

Santiago,
vigyázat, ez csak arra az elméleti sejtre érvényes amelyiknek +50 mV-nál is magasabb a nyugalmi membrénpotenciálja! Ha valaki tudna / hallott volna ilyen sejtről, az szóljon nekünk, mert én még nem hallottam ilyen sejtről. Normális neuron esetében viszont egy pl. +20-ről 0 mV-ra történő ugrás nem depolarizáció hanem repolarizáció.
A legegyszerűbb pedig simán megmondani, hogy milyen értékről mire változott a membránpotenciál :)

John Connolly · http://www.dnalc.org 2007.10.14. 07:34:44

Hi,
Please can you tell me if you created the action potential animation? If so, is there more to it? If not, can you direct me to the creator? It is fascinating.
Regards,
John

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2007.10.14. 11:46:00

Hi John,
yes, I made it and am just working on the next part about the synapse. Unfortunately, I don't have too much time for it.

If you would like to use it in your non-commercial project, feel free to do that. Just give a link to us.

Dr Watson 2007.11.01. 10:22:24

Amellett, hogy valóban nagyszerű az animáció, komoly problémának tartom vele kapcsolatban, hogy nem differenciál "akcióspotenciálos" és "nem akcióspotenciálos" területek között, azaz úgy tűnik rajta, mintha AP lenne a dendriteken, a szómán és az axonon egyformán. És tényleg nagy gáz, hogy a csatornákat épp a szómán érzékelteted. Itt megvan még az ismeretterjesztő multimédiás anyagoknak a szokásos dilemmájából eredő szokásos megtévesztő volta, ami az aránytalanságokat (időben, térben és számban) illeti. Igaz ez a bolygórendszer működését illető videókra, és az ionáramlást személtetőkre is. Erre mindenképpen ki kellene térni az ismertető szövegben, mert komoly tévképzetek forrása lehet.
Ezenfölül mindjárt az első mondatotokkal vitatkoznék kicsinyt. Az AP az idegsejtek működésének biztos hogy egy, és biztos, hogy fontos aspektusa, de ma már azért bátorság kell ahhoz, hogy azt állítsuk, hogy az alapja. Annyira sokrétű komputációs történések és finom kommunikációs nüanszok válnak napról napra ismertté (asszem épp erről kell szóljon a blog), hogy talán érdemes lenne az AP esetében finomabban súlyozni. Bocs a szóismétlésért.
Antidrómos vezetés igenis létezik. Legprominensebben a szómán és a dendriteken jelentkezik (tehát itt is van AP, csak kicsit más, de erre asszem utáltál is, dícséretesen). Ami az axon fiziológiás antidrómos vezetését illeti, nincs infom. Majd utánanézek.
Talán szerencsés lenne, ahol lehet, minél több forrást közölni, belinkelni, evvel elejét lehetne venni az ilyen "új- nem új" kommenteknek.
Grat az ígéretes kezdeményezésért, egyelőre jobb, mint a sok ostoba, okoskodó, reflektálatlan "ismeretterjesztő". Aztán majd látjuk, így is marad-e, de ez részben rajtunk is múlik.
Üdv
W

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2007.11.01. 10:43:12

Teljesen igazad van. Én is megbántam már utólag a pontatlanságokat, de ez volt az első animáció, amit készítettem, ráadásul sietni kellett vele, mert ezzel indult a blog és nem akartunk már sokat várni. A következő mozikban majd korrigálok.
Az akciós potenciál fontosságáról: annak ellenére, hogy ezen a területen is sok újdonság van, én nem hiszem, hogy ne lehetne azt mondani, hogy az AP az alapja az agyműködésnek. Ez körülbelül olyasmi, mint amit egy kollégám mondott az utóbbi évek gliával kapcsolatos kutatásairól. Kétségtelen, hogy egyre inkább felértékelődik, de sokan mintha már elfelejtenék, hogy neuronok is vannak ott.

Dr Watson 2007.11.01. 11:47:22

Köszi, izgalommal várom.
Fenntartom, hogy nem mondanám, mintegy kizárólagosan, hogy az AP az "alap". De a gliás hasonlat nagyon találó. Gondolkodom egy hasonlaton az AP alap voltával kapcsolatban. Ha eszembe jut, visszatérek ;-)
Üdv
W

Dr Watson 2007.11.01. 17:06:07

Akkor most argumentálok. De előbb a hasonlat. Azt mondani, hogy az AP az idegrendszer működésének alapjelensége, olyan, mint azt mondani, hogy a geográfia alapeleme/jelensége a hegy(csúcs). Ami a gliát illeti, tényleg nagy figyelem fordul(t) felé egy ideig, de azért messze nem mondanám, hogy az aggyal foglalkozó szakirodalom elfeledkezett volna az idegsejtekről. Sőt, szegény glia szerintem érdeméhez képest még elnyomott.
Szóval az érvek: 1) az agyban zajló komputáció jelentős része a lokális hálózatokban, valamint a dendrit-szóma szintjén zajlik. Kiváló összefoglaló egy részére: London M, Hausser M.: Dendritic computation. Annu Rev Neurosci. 2005;28:503-32. Review. 2) ezenfölül persze valójában (még) nem is nagyon tudjuk, melyik jelenség az, ami a működés szempontjából meghatározó. Vagyis, hogy melyek az agy működésének alapelvei. Az AP-t korán és könnyen regisztrálni lehetett, világos, hogy könnyű volt megtenni \"alapelem\"-nek. 3) Ma azonban más eljárásokkal erednek az agy titkai nyomába: mit mérünk a \"modern frenológia\" oly sikeres eszközeivel, a PET-tel illetve az fMRI-vel? Sokan tekintik evidensnek, hogy ezek valami fontosat mondanak az agy működéséről (erős kritikát kell persze alkalmazni). Vagy alacsonyabb skálán (térben) a feszültségfüggő festékekkel dolgozó képalkotó eljárások. Mindegyik alapvető agyi folyamatokról tudósít, de nem az AP-k világából:Viswanathan A, Freeman RD.Neurometabolic coupling in cerebral cortex reflects synaptic more than spiking activity. Nat Neurosci. 2007 Oct;10(10):1308-12., Crone NE, Sinai A, Korzeniewska A.High-frequency gamma oscillations and human brain mapping with electrocorticography. Prog Brain Res. 2006;159:275-95. Review., Logothetis NK.The neural basis of the blood-oxygen-level-dependent functional magnetic resonance imaging signal. Philos Trans R Soc Lond B Biol Sci. 2002 Aug 29;357(1424):1003-37. Review., Logothetis NK, Pauls J, Augath M, Trinath T, Oeltermann A. Neurophysiological investigation of the basis of the fMRI signal.
Nature. 2001 Jul 12;412(6843):150-7. Csak hogy néhány hasznos új forrást említsek. Félreértés persze ne essék, nem azt mondom, hogy az AP nem fontos, csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy rajta kívül még sok legalább ilyen fontos eleme van a kérgi, vagy mélyebb idegi működéseknek, melyeket méltatlanul ne feledjünk.
Üdv
W

herazg 2009.01.06. 23:03:08

Helló Mindannyian!
A blog gimiseknek igen hasznos, majd terjesztem az igét! Engem csak a "sejtfal" megnevezés nem hagy nyugodni: ezt hagyjuk meg a növényeknek, gombáknak és hívjuk mind sejthártyának, sejtmembránnak. Rendben?

herazg 2009.01.06. 23:26:36

A téma magasságai után a setét mélység:a kendermag.hu oldalon a Cannabis és a tudat c. cikkben többek között az alábbiak vidítanak (döbbentenek): "Egyes drogok, péládul az alkohol, folyékonyabbá teszik a neuronokat, s ez megnöveli azt a képességüket, hogy kommunikáljanak egymással. A kokain a "szódium csatornákat" befolyásolja, melyek a pozitívan töltött szódiumionok be- és kiáramlását szabályozzák a sejtekben."
Reszketnek tőle az angolszász neuronok rendesen...

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2009.01.08. 10:54:54

Kösz szépen a népszerűsítést!
A sejtfallal kapcsolatban igazad van, de én valahogy érzékletesebbnek gondoltam a sejtfalat. Arról egy teljesen laikus olvasó is tudja, hogy micsoda. Persze ettől függetlenül kétségtelenül pontosabb a sejtmembrán.

A kendermagos szöveg tényleg elég szörnyű. Régóta tervezgetek is már egy sorozatot a pszichostimulánsok hatásmechanizmusáról. Ez is azt jelzi, hogy szükség lenne rá :) Csak sajnos elég kevés időnk van mostanában a blogra. De ígérem, lassan belendülünk.

HBazsi 2009.01.27. 23:27:43

Sziasztok!

Elsősorban gratulálok, öröm látni, hogy van, aki a szabadidejét igyekszik mások számára hasznosan eltölteni!

Másodsorban kötekednék... :)

1. A gyanútlan felhasználónak az az érzése támadhat, hogy az akciós potenciál a szervezetben kizárólag idegsejteken figyelhető meg.

2. SirMook: szerintem a deszenzitizálódást hagyjuk meg a receptoroknak. Az ioncsatornák inkább inaktiválódjanak és deaktiválódjanak.

3. A "Dr Watson" féle felvetésre, miszerint helytelen az AP-t az idegrendszer alapjelenségének tekinteni: írjátok azt, hogy az EGYIK alapjelensége, így mindenki megnyugodhat :) Nyilván, elektrotónusos potenciálváltozások nélkül nincs AP sem, de próbáljunk meg AP nélkül mozogni (és itt mind a motoneuronok, mind az izmok AP-jára gondolhatunk).

4. A hozzászólások alapján valószínű, hogy elég heterogén a látogatók összetétele. Fontoljátok meg, hogy a "cikkeket" laikus szinten írjátok, és közbe-közbeszúrtok némi "apróbetűs" részletesebb szöveget, így akit érdekel, az mélyebben tájékozódhat.
A szemléletességért viszont szerintem ne áldozzátok fel a szakmai pontosságot! (ld: sejtfal-sejtmembrán, AP bemutatás helye a sejten).

További kellemes blogozgatást!

Balázs

Ariela 2009.02.01. 10:24:07

HBalazs:

1) jó felvetés, csak nem az ideg/izomsejt kapcsolatról, neadjisten a glia sejtekről van szó? A szervezet emlős?

Javaslom, hogy menjünk tovább es ne is sejtnek, hanem mikro(bio)szenzornak nevezzük. Tegyünk egy gondolat-kísérletet. Keletkezhet-e akcióspotencial bármely olyan zárt térben (kompartmentben), amelyet a környező tértől szemipermeábilis membrán választ el? Ha ez a "mikroszenzor" a membrán két oldalán elhelyezkedő egyértékű szervetlen ionok valamint szerves anionok specifikus, egyenlőtlen eloszlása következtében membránpotenciállal rendelkezik, továbbá a membránban feszültségfüggő natrium és kálium ion csatornák vannak, akkor IGEN.

2) Azok az ioncsatornák, amelyeket a neurotranszmitterek (acetilkolin, gamma-aminovajsav, glicin, szerotonin, glutaminsav) nyitnak: deszenzitizálódnak.

mérnök_05 2010.01.05. 10:31:18

Sziasztok, nagyon tetszik és érdekes, amit és amiről írtok. Lenne viszont egy kérdésem (bocs, de nagyon mérnöki :-)): ugye, ha jól értem, akkor egy aktiváló "impulzus" olyan 2-4 msec alatt alakul ki, illetve tér vissza az idegsejt az alaphelyzetébe. Egy valamilyen külső hatásra kb. 0,2 - 0,4 azaz kb. ennek az impulzus lecsengésnek a 100 szoros ideje körül szoktunk reagálni. Ez - számomra - azt jelenti, hogy ha több, mint 100 idegsejt viszi át jelet (impulzust), akkor kb. stimmelnek ezek az idők, viszont gyanítom, hogy ezek a sejetek - méretük miatt is - jóval többen kell, hogy legyenek, mint 100, de felteszem 1000-nél is. Akkor most hogyan is van ez? Vagy valamit igen összekeverek? Hozzátéve, hogy ugye alapvetően kémiai a sejtek közötti összeköttetés, ami azért ugye nem túl gyors (olyan msec), és elhanyagoltunk a sejtben való terjedés idejét. És ott hogyan terjed egy-egy inpulzus? Amúgy a sejtek ugye nem érnek össze, és valami szigetelő (elektrommos szempontból) "veszi őket körül"? Bocs a sok kérdésért!

Kösz!