dokzo, mindenfele masolas valamekkora hibaval mukodik, belerertve a "sima" DNS-rol DNS-re masolast is amikor a sejtjeink osztodnak vagy amikor az ivarsejtjeink kepzodnek. A reverz transzkriptaz masolasi pontossaga (ezt fidelitasnak hivjak) valahol 10000-40000 kozott van bar pontos szamot nem tudok. Ez azt jelenti hogy atlagosan egyetlen hibat vet minden 10-40ezer lemasolt nukleotid utan. A DNS polimerazok, vagyis azok az enzimkomplexek amik DNS-rol keszitenek DNS masolatot millios-szazmillios ertekekkel rendelkeznek, vagyis legalabb szazszor-ezerszer pontosabbak. Errol van egy jo kis cikk ami ingyen letoltheto (angolul es szaknyelven van): www.jbc.org/content/279/17/16895.full.
A HIV egy eleg nagy virus, kb 120 nm atmeroju (igy is sokkal kisebb mint egy sejt, de sokszor nagyobb egy atlag virusnal, ha lehet ilyet mondani). Az extra meret a sok feherjebol adodik, nem a genom meretebol, ami kicsit kevesebb mint 10ezer bazisbol all (ha jol tudom, 9749 bazis). Ez azt jelenti, hogy majdnem minden (vagy minden negyedik) masolat ami a virusbol keszul egy nukleotid valtoztast hordoz az eredetihez kepest. A feherjek azonban amik az elkeszult uj virusban vannak es amik a "munkat vegzik (sejtbe jutas, masolas stb) azok meg az elozo verzio alapjan keszultek.
Azert nem valik mukodeskeptelenne, mert a nem mukodo variansok egyszeruen kiszelektalodnak es egyetlen virus nagyon nagyon nagyon sok masikat hoz letre. A kb mukodo, a jol es a szuperul mukodo variansok pedig egyforman "tovabbjutnak".

Bejegyzés: Új fegyver az AIDS ellen?

@___|-|/\┼≡___: az alkohol és a fű is elég komplex módon befolyásolja a jelátviteli folyamatokat az agyban, de hogy konkrétan a memóriára miképpen fejtik ki a hatásukat, annak nekem is utána kellene olvasnom.

@neofin: a memóriának a viselkedés-szintű vizsgálata igazából nem a mi területünk, mi inkább a molekuláris hátterével vagyunk tisztában, ezért nem hiszem, hogy a working memory-ról írnánk a közeljövőben. Bocs.

Bejegyzés: A memória alapjai

Köszönöm féllábú, ez érdekes és talán másoknak is hasznos információ.

Bejegyzés: Tükrös trükk a fantomfájdalomra

Chosy, udv a blogon es koszi az erdeklodest :)

Bejegyzés: Miért halunk meg?

Molez, olvassa :)
Teljesen igazad van abban, hogy az oregedesi folyamatok kozul az egyik legfontosabbnak tartott a szabad gyokok keletkezese (es az azok altal okozott karok) es ebben az oxigennek elsodleges szerepe van. A szabad gyokok tobbfelek es sokfelekeppen keletkezhetnek, de az egyik legfontosabb csoporthoz pontosan oxigen kell es az, hogy a sejtjeink ezt az oxigent hasznaljak amikor szerves anyagokat egetnek el - ebbol nyerik egyebkent a legtobb energiat. A sejtek kis mennyisegu energiat tudnak letrehozni oxigen nelkul is (pl glikolizis...) de ez nem eleg ahhoz hogy eljunk. Termeszetesen tobb vedekezomehanizmussal is fel vannak szerelve a sejtek a szabad gyokok semlegesitesere illetve tobb olyan anyag is van, mint pl az E- es a C-vitamin, amiket fel tudunk hasznalni a szabad gyokok "lefogasara". Jogos a felvetes, hogy minel tobb az oxigen, annal gyorsabban oregedunk... de ez onmagaban valoszinuleg nem igaz. Ugyanis ha a sejtek nem hasnzaljak fel "egetesre" az oxigent, vagyis az oxigen fogyasztast nem noveljuk, akkor nem novekszik a keletkezett szabad gyokok mennyisege sem, amit semlegesiteni kell. Ugyanakkor ha a sejt tobb oxigent hasznal fel, azzal potencialisan tobb energiaja lesz arra is hogy kivedje a plussz szabad gyokoket - felteve, hogy rendelkezesre allnak a megfelelo alapanyagok. Azok az emberek akik nehez fizikai munkaban "elhasznalodtak" 35 eves korukra, valoszinuleg (ezt most feltelezem) nem adtak le tobb energiat eletukben es nem hasznaltak fel tobb oxigent mint pl egy elsportolo ugyanennyi idos koraban. A kulonbseg valoszinuleg abban lehet, hogy a sportolo bekente magat naptejjel amikor a szbadban edzett, mig a "munkasember" nem. A sportolo egy csomo vitaminos vizet, zoldseget - egyszoval egeszseges - etelt fogyasztott es vigyazott arra mit eszik, mig a "munkasember" azt evett amit tudott, emellett jo esellyel cigizett es leguritott jopar felest. Szoval onmagaban az izmok hasznalata nem hiszem hogy olyan jelentosen oregitene minket, bar igazabol errol meg nem olvastam semmi rendes tanulmanyt. Amit olvastam es ehhez kapcsolodik, az a masik iranybol kozeliti meg a kerdest es egy eleg hires cikk amit sok hasonlo kovetett. A lenyege, hogy a legkulonbozobb allatokat olyan egeszseges (minden szukseges asvanyt, vitamint es esszencialis anyagot megfelelo mennyisegben tartalmazo) dietan tartottak aminek az egyik csoportban csokkentettek az energiatartalmat a masikban pedig nem. Az eheztetett egyedek atlagosan 30%-al eltek tovabb mint azok amik normalisan ehettek.
Az mar egy masik kerdes, hogy erdemes-e igy elni? :D
Az izmok hanyagolasat illetoen viszont szerintem azok akik elkerulik a testmozgast es teljesen eltunyulnak, valoszinuleg sokkal hamarabb meghalnak mellekhatasaitol (diabetesz, sziv es errendszeri megbetegedesek stb) minthogy elvezhessek a "megtakaritott szabad gyokok" pozitiv hatasat.

Bejegyzés: Miért halunk meg?