Ajánlj témát!

Miről szeretnél olvasni nálunk? Ha nem árulod el, csak találgatunk. Írjatok arról, hogy...

Kik vagyunk mi?

Az Akciós Potenciál egy agykutatással illetve más biológiai témákkal foglalkozó fiatalokból álló baráti, munkatársi közösség. Azért indítottuk a blogot, hogy az általunk űzött tudományágak új eredményeit közérthető módon, érdekesen mutassuk be az érdeklődöknek. Nem törekszünk tudományos igényű részletességre, de nem is elégszünk meg annyival, hogy "brit tudósok kimutatták..."

Utolsó kommentek

Szerzők

RSS feed

Rovatok

Címkék

creative commons

Creative Commons License
Terjeszd, használd, hivatkozd

Egyéb

Mi a géntérkép?

Végzős egyetemistaként épp a Tanszékünk laborjában voltam. Egyszercsak váratlanul benyitott egy szöszi riporternő, háta mögött egy kockás inges, szakállas opertőrrel és egy óriási kamerával. Nyilván az esti hírekhez gyűjtöttek anyagot. A ripoternő elém perdült, kezében a mikrofonnal: -„Most pedig csináljon úgy, mint aki gént térképez!” Az első sokk-hatás után visszakérdeztem: -„Üljek a számítógép elé?”


2000-et írtunk ekkor. Az amerikai NIH (National Institue of Health, állami cég) és a Celera (magáncég) kéz a kézben, közösen bejeletette, hogy meghatározták az emberi genetikai kódot. A világsajtó visszahangzott attól, hogy „a tudósok megfejtették a géntérképet”.


Mit fejtettek meg tulajdonképpen? Egy ember testi sejtje 46 kromoszómát hordoz. Minden kromoszóma egyetlen óriási DNS-molekulát tartalmaz. A DNS-fonalak összegzett hossza közel két méter. Ennyi DNS van egyetlen spermiumban, ill. egyetlen petesejtben. A DNS két szálból álló hélix. A szálak négyféle nukleotidból felépülő, elágazásmentes polimerek. A polimer építőkövei Adenin, Citozin, Guanin és Timin bázis, vagyis a „kód” betűi: A, C, G, T.

A DNS-t tömöríteni kell, és ebben játszanak szerepet a első lépésként a hisztonok. A hisztonok pozitív töltésű, kis fehérjék, oktamer struktúrát képeznek, és 146 bázispárnyi DNS ezekre tekeredik fel, dupla csavarulatban, nukleoszómákat képezve. A második lépésben ez a gyöngyfüzér-állapot más hiszton-fehérjék hatására összetömörül úgy, hogy a nukleoszómák a DNS-t nem tartalmazó oldalaikkal sűrűn egymás mellé rendeződnek. Ekkor egy fonal jön létre. Ez magnéziumionok jelenlétében spirális alakban feltekeredik, ezt nevezzük szolenoid struktúrnak. A harmadik lépésben a 30 nanométeres (nm) vastagságú szolenoidok egy fehérje vázhoz kapcsolódnak (Scaffold-fehérjék) és további hurkokból álló képződményekké hajtogatódnak össze. Ekkorra már a kiindulási DNS-molekulánk az eredeti méretének az ötszázad részére zsugorodik össze. A kromatinállomány jelentős része ilyen formában van jelen az interfázisban lévő sejtmagban. Majd a kondenzált kromatin további tekercselések után kromoszómává alakul.

Hogy tárta fel a két cég a genetikai kódot? Mindamellett, hogy erős stresszben.... :)),hiszen versenyfutás volt az idővel és a másik versenytárssal...két különböző módon jutottak el a célhoz. Az emberi genom mérete kb.: 3 x 109 nukleotid. Ezt a hatalmas adathalmazt az NIH (az állami cég) egy speciális módon akarta „megfogni”. Rövid, a genomban egyedülálló DNS szakaszokat keresett minden kromoszómapárról. Ezeket az egyedi pontokat aztán helymeghatározási célra használták, ezeket szekvencia-specifikus helyeknek (sequence tagged site, STS) nevezték. Az STS birtokában a kiválasztott kromoszómát aztán kisebb darabokra hasogatták, és így már nem keveredtek össze a kisebb fragmentek az adatfeldolgozás során. (A felhasogatott kisebb fragmenteket aztán baktérumba vagy élesztőbe ültették, mert így stabilan megőrizhetők. Ezek a mesterséges kromoszómák.) A Celera (magáncég) a nevét a latin gyorsaságról (celere) vette, és céljául tűzte ki, hogy mindenki másnál gyorsabb lesz a projekben. Módszerük szöges ellentéte volt a percíz, előzetes-helymeghatározást végző NIH-nak, a Celera véletlenszerűen szekvenált. A „shutgun”-szekvenálás módszerét alkalmazták („sörétes puska”), ahol a meghatározandó DNSt véletlenszerűen kisebb darabokra vágják, majd valamennyinek meghatározzák a bázissorrendjét, és az átfedő szakaszok alapján rakták ismét össze őket. Ez hatalmas bioinformatikai, és számítógépes hátteret igényelt. (Ám a hibázás lehetősége is nagyobb volt, a genomban sokszorosan előforduló ismétlődő szekvenciák miatt.)


Mi történt 2000 nyarán? A két félnek sikerült kompromisszumot és békét kötni, (mert előtte: viták, botrányok...) megegyezés született arról, hogy mennyiben használhatják egymás eredményeit. A két cégnek együttesen, a genom 97%-át sikerült meghatározniuk (nem számítva a nem-kódoló régiókat), természetesen igen sok hézaggal megszakítva. Ezt nevezték „vázlatnak” („draft”). Ez a tényállás természetesen kijelöli a legfontosabb hátralévő teendőket: a lyukak befoltozása, a szekvencia teljessé tétele és pontosítása.


Visszatérve a kezdetekhez:  amikor épp „gént térképezek”, akkor ülök a számítógép előtt, és nézem a betűket.... javasolnám a médiának géntérkép kifejezés helyett a „genom”, „genetikai kód” szavakat...de még a „genetikai információ” is jobb...

2007.09.24. 11:35 | Marie Sklodowska | 27 komment

Címkék: dns genom

A bejegyzés trackback címe:

https://akciospotencial.blog.hu/api/trackback/id/tr39174227

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

santiago 2007.09.24. 15:46:15

Szia!

Hallottátok, hogy Craig Venter "feltérképezte" a teljes génállományát? Eszerint állítólag hajlamos az antiszociális viselkedésre :) Ez a "térkép" mennyire hiteles? Ezentúl elvileg bárkinek meghatározhatják a génállományát véges határidőn belül?

Marie Sklodowska 2007.09.24. 16:00:49

Venter tulajdonában van a Celera cég. Tehát ő maga volt az egyik közreműködő..(ugyancsak ő határozta meg a Drosophila - ecetmuslica- genomját).
Az első változat 2000ben lett kész (97%os feldolgozottság), azóta van egy újabb, egy pontosabb..most ez a két változat kering a neten...

santiago 2007.09.24. 17:23:54

Amit én mondok, az a saját, személyes genomja.
en.wikipedia.org/wiki/Craig_Venter's_Genome

Meskó Berci · http://mediq.blog.hu/ 2007.09.24. 17:38:06

Ez végtelen vicces. :)

És nagyon jó a leírásod!

Új blog került a blogrollomba, meg a feed olvasómba is. Csak így tovább!

Venter genomja meg itt: mediq.blog.hu/2007/09/04/merfoldko_a_vilaghiru_kutato_megmutatja_

Marie Sklodowska 2007.09.24. 20:15:42

..ha jól emlékszem az önként jelentkezők közül sorsolással döntötték el, hogy kinek a genomja lesz meghatározva.
Mellesleg Venter nagy kutyabarát is, és neki köszönhetjük a kutya-genomot is...(illetve a vizslájának).
:))

zsóka · dopaminer.wordpress.com 2007.09.24. 20:24:17

Ez a legjobb magyar tudományos blog, nagyon szimpatikus az írások stílusa, mélysége, és megnyerő, hogy adekvát válaszokat tudtok adni a kérdésekre :)
Sok sikert!

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2007.09.24. 23:43:23

zsóka,
kösz előre is a bizalmat. 5 post után talán még kicsit túl szuper a latívusz, de remélem a századik után is megmarad a véleményed.

razor 2007.09.25. 00:01:37

A Magyar Narancs szerint meg nemrég megfejtették a szőlő genetikai kódját. Majdnem elsírtam magam a hírt olvasva. Általában eléggé keverik a gén/genom/DNS/genetikai kód/géntérkép/stb fogalmakat minden létező médiumban.

santiago 2007.09.25. 09:28:15

Miért nem jó a genetikai kód?

Marie Sklodowska 2007.09.25. 10:35:27

..szerintem minden jobb a "géntérképnél"...:))

SirMook · http://akciospotencial.blog.hu/ 2007.09.25. 11:16:23

Talán ufó-szőlőt elemeztek! :DDD
Santiago,
röviden a genetikai kód nem más mint a fehérjék és DNS építőköveinek megfeleltetése.
Három egymás után következő DNS bázis (ez a triplet egy "DNS-informatikai" alapegység, amit kodonnak hívnak) kódol egy aminosavat. A kód meglehetősen univerzális, majd minden élőlény majd minden sejtjében ugyanaz (persze kivételek mindig vannak - a legközismertebb a mitokondrium).
Ha érdekel a téma erről is írhatunk, addig is nézd meg az alábbi linket:
en.wikipedia.org/wiki/Genetic_code

aron 2007.09.26. 13:16:42

Na ez nagyon tetszik! Én meg már kezdtem azt hinni, hogy minden génről tudják, hogy mit csinál :P.
Tehát akkor ha jól értem, nem nagyon csináltak mást, mint szép sorban leírták, hogy egy konkrét emberpéldány egy konkrét sejtmagjában milyen sorrendben követik egymást a bázispárok mind a 2m hosszan (3x10^9 darabszámban - ha jól sejtem, hogy egy \"nukleotid\" egy bázispárt jelent)?

Apropó, hálás lennék némi szójegyzékért, mert az ilyen mondatoknál, csak nézek bután: \"négyféle nukleotidból felépülő, elágazásmentes polimerek\".

Szóval visszatérve az emberi genomra, van egy 10^9 db elemi utasítást tartalmazó programunk, 36 féle elemi utasítással (ez úgy jött ki, hogy egy gén 3 pár, egy pár 12 féle lehet (négy alatt a kettő) persze lehet, hogy elszámoltam), és erről kéne kideríteni, hogy mit csinál?

Na, utánanéztem néhány dolognak: úgy tűnik, valamiért csak 20 féle értelmes kombináció (amino sav) van (igen, elszámoltam az előbb, mert a Wiki 64 lehetséges kombinációt említ), és tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ezekből rengeteg féle protein (en.wikipedia.org/wiki/Protein) -t lehet összerakni.


Írhatnátok valamikor a keret-elcsúszásos mutációról, vagy arról a kis fonalféregről, aminek csak 1000 sejtje van (mármint arról, hogy hogyan működik).

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2007.09.26. 14:33:12

Attól még nagyon-nagyon messze vagyunk, hogy minden génről tudnánk, hogy mit csinál. Valójában "csak" annyival jutottunk előrébb a humán genom feltérképezése által, hogy leolvastuk ezt a 3x10^9 "bitet", amiből összerakható a 20 (pontosabban 22), az életet felépítő aminosav, azokból pedig a fehérjék. Azonban egyrészt nem ismerjük minden így dekódolt fehérje funkcióját (egy részükét azért igen!). Ráadásul a DNS-ről való átíródás után a fehérjék még rengeteg utólagos módosításon is átesnek, tehát a genetikai kód szimpla lefordításával még nem tudjuk, hogy valójában milyen fehérjék jönnek létre belőle. Mellesleg a módoításoknak köszönhetően sokkal több fehérjénk van, mint amennyit a DNS kódol (kb. 25000 génünk van, de több mint félmillió fehérjénk). A fehérjék feltérképezése (proteomika) egyébként szintén folyik már, de ez nagyobb falat lesz, mint a genetikai kód, és nincs is annyira összefogva, mint a Humán Genom Project.

A C. Elegansról pedig biztosan fogunk még írni, de addig is itt a wikije:
en.wikipedia.org/wiki/Caenorhabditis_elegans

SirMook · http://akciospotencial.blog.hu/ 2007.09.26. 16:34:11

Aron,

A genom nem egyszerűen egy "könyv", ami tartalmazza az egyes kódolt fehérjék felépítéséhez szükséges információt.
Egyrészt mert nem statikus, mint a leírt betűk, másrészt mert a fehérjék közvetve vannak csak kódolva. A genom különböző RNS-eket kódol, és ezek közül az mRNS az ami tartalmazza az információt a fehérjék aminosavsorrendjéről.
De ez is vad leegyszerűsítés, mert az mRNS már valójában nem az, amit közvetlenül a DNS kódolt, hanem egy olyan mRNS szakasz ami átment néhány mRNS-t megváltoztató folyamaton (pl. splicing, polyA-farok, editing - ezekről talán később). Plussz vegyük hozzá azt is, hogy a fehérjék aminosavakon kívül nagyon gyakran tartalmaznak még más építőelemeket is (leggyakrabban cukor-láncokat), amik tudtommal egyáltalán nincsenek a génekben kódolva. Ezért bár ELMÉLETBEN tényleg igaz, hogy ha ismerjük egy gén szekvenciasorrendjét, akkor tudjuk azt is, hogy milyen fehérjét kódol, a gyakorlatban ez inkább azt jelenti, hogy gyakran tényleg így is van, de elég sokszor mégsem.

A DNS-nek ráadásul csak egy része tartalmaz olyan információt "amiből fehérje lesz". Vannak olyan területek amik egy adott DNS-szakasz "aktivációját" szabályozzák (vagyis, hogy átíródjon-e mRNS-é, hogy azután fehérje keletkezhessen), és van még egy nagy csomó más ismert és még több ismeretlen funkciójú rész.
***************************************
Jöjjön itt egy kis genetikai iskola...
ez hosszú lesz és elnézést, ha valakit untatnék!
Csak tisztába szeretném tenni a dolgokat.

A genetikai kód redundáns, vagyis többféle triplet kódol egy-egy aminosavat. Így vannak olyan pontmutációk (amik egyetlen bázist/nukleotidot változtatnak meg) amelyek egyáltalán nem hatnak a fehérje összetételére.

A nukleotid csak információ szempontjából és nagyon pongyolán véve egyenlő a bázispárral, kémiailag nem.

A DNS kettős hélix amit ha "egyenesre húzunk" két egymással szembeforduló nukleotid láncot kapunk ami úgy néz ki mint vmi létra. Az egyes nukleotidokat egy láncon belül erős kovalens kötések tartják egymás mellett, amely kötések az egyik nukleotid cukor- és a másik nukleotid foszfát csoportja között van. Ez adja a DNS "cukor-foszfát gerincét", avagy a "létra szárát". A két láncot egymás mellett a kovalens kötésnél jóval gyengébb hidrogénhidak sorozata tartja össze. Minden nukleotid tartalmaz ugyanis egy cukor, egy foszfát és egy bázis csoportot. A két lánc egymás felé néző oldalán találhatók a bázisok (ez lehet 4-féle, míg a cukor és a foszfát ugyanolyan minden nukleotidban) és az egymás felé néző bázisok között alakulnak ki a fenti gyengébb kötések és hoznak létre "bázispárokat", a képzeletbeli létránknak ezek lennének a fokai. A bázispárból csak kettő fajta van, mivel az A bázis csak T-vel a G pedig csak C-vel hajlandó így összekapcsolódni. Az egész bázispár-dolognak ott van "értelme", amikor a sejt osztódni kezd és mindkét keletkező új sejtnek kell a teljes DNS, vagyis le kell másolni az egész 2 méternyi cuccot.
Ekkor, vagyis a DNS lemásolásakor "a sejt" (valójában egy fehérjekomplex!) fogja szétszedi a kettős láncot két sima láncra. Ezután hozzákezd a másolat elkészítéséhez, "megfogva" egy nukleotidot és "odapróbálva" a meglevő szálhoz. Ha a meglevő szálon egy helyen pl. "A" típusú bázis van, akkor hozzá csak egy T fajtájút tud odapasszintani, a többi hármat nem igazán (bár egy-egy hiba néha azért becsúszik!). Pl a kiinduló kétszálú DNS tartalmazott az egyik szálon egy AATTGCTA sorozatot, akkor a másik szálon volt neki TTAACGAT. Namármost ezt ketté szedte és van egy darab AATTGCTA. Kezdi az új DNS szál felépítését és nini A-akkor ide rakunk egy T-t. Aztán megint A, tehát ide is T-t rakunk és ezt a T-t az előzőhöz "varrjuk" egy cukor-foszfát kötéssel. Tehát van egy teljes AATTGCTA láncunk és mellette épül egy kis növendék-lánc, ami egyelőre: TT. stbstbstb....
Ezt a folyamatot hívják DNS-polimerizációnak (mert nukleotid egységekből, vagyis monomerekből építünk egy többtagú láncot vagyis polimert), vagy replikációnak.
Ez érthető?
Ma a replikáció folyamatát ennél sokkal részletesebben ismerjük, de így is poszt-hosszúságú lett a megjegyzés... sorry

aron 2007.09.26. 17:32:11

Hűha, köszönöm a kimerítő válaszokat! :)

Most már értem, hogy mit értettem félre korábban (4 féle bázis van, de nem ez a lényeg, hanem, hogy bázispárból is négyféle van, és ezekből 3 egymást követő tesz ki egy gént - és nem minden gén kódol aminosavat).

"A DNS-nek ráadásul csak egy része tartalmaz olyan információt "amiből fehérje lesz". Vannak olyan területek amik egy adott DNS-szakasz "aktivációját" szabályozzák (vagyis, hogy átíródjon-e mRNS-é, hogy azután fehérje keletkezhessen), és van még egy nagy csomó más ismert és még több ismeretlen funkciójú rész."

Ez külön érdekes, és így méginkább hasonlít a Neumann-féle számítógépmodellre: az, hogy mi az adat, és mi a program, csak értelmezés kérdése.

SirMook · http://akciospotencial.blog.hu/ 2007.09.26. 18:17:05

Aron,
Áljálj, van itt egy félreértés (vagy csak keveredés).
3 egymást követő nukleotid az egy triplet.
Egy GÉN viszont többszáz-pármillió tripletet tartalmazó szakasz.

aron 2007.09.27. 10:00:37

oops :)

Ok, akkor egy triplet egy amino sav - már abban az esetben, ha épp amino savat kódoló szakaszról van szó (remélem, ez stimmel).
Akkor meddig tart egy gén? Amég le nem kódol egy fehérjét (tehát sok sok amino savat kódoló triplet + esetleg még a gyártás folyamatát egyéb módon szabályzó szakaszok)?

aron 2007.09.27. 10:25:03

oops :)

Ok, akkor egy triplet egy amino sav - már abban az esetben, ha épp amino savat kódoló szakaszról van szó (remélem, ez stimmel).
Akkor meddig tart egy gén? Amég le nem kódol egy fehérjét (tehát sok sok amino savat kódoló triplet + esetleg még a gyártás folyamatát egyéb módon szabályzó szakaszok)?

SirMook · http://akciospotencial.blog.hu/ 2007.09.27. 20:36:07

Aron,
stimmel :)
A gének felépítésérol is nagyon hosszú megjegyzést kellene írni... valószínuleg Ms Sklodowska ír a közeljövoben egy post-ot erről a témáról. Egy rövid mondatban: a fehérjét kódoló génben a stop kodon határozza meg, hol lesz az aminosavlánc vége.

Addig is az angol Wikit ajánlanám:
en.wikipedia.org/wiki/Gene
ezen belül is a kérdésedre leginkább a "Functional structure of a gene" rész válaszol.

A magyar Wiki (hu.wikipedia.org/wiki/Gén) is használható, nézd meg a
hu.wikipedia.org/wiki/Kép:Génexpresszió.gif
képet.

Bogka 2008.08.14. 12:51:54

Sziasztok!

Én nagyon érdekes dolognak találom ezt az egészet, de nálam is vannak sajnos homályos , "érthetetlen" foltok.
Pl. hogyha Craig Venter megtudta a kimutatás alapján, hogy hajlamosabb lesz antiszociális viselkedésre, vagy ilyen-olyan személyiségbeli tulajdonságra, akkor az megmutatja az emberekhez fűződő viszonyát (mert lényegében ez az antiszociális viselkedés).
Akkor elméletileg azt miért nem tudja a "géntérkép" megmutatni, hogy valaki hajlamos -e homoszexualitásra?
Ha valaki tud, legyenszíves segítsen válaszával, mert ez nagyon érdekel :)
Az oldal nagyon tetszik!!!

SirMook · http://akciospotencial.blog.hu 2008.08.18. 22:15:41

Köszi Boka :)
A kulcssző itt a "hajlam" ami azt a tényt takarja, hogy egy adott gén bizonyos verzióját gyakrabban lehet találni az embercsoportban, akikre azt lehet mondjuk mondani, hogy antiszociálisak. Vagyis a kettő (egy viselkedési minta és genetikai információ) között összefüggés lehet. A genetikai kód és viselkedés szintje között még nagyon sok minden van közben. A probléma az, hogy gyakorlatilag nagyon kevés olyan szemmel látható tulajdonság létezik, aminél meg tudnánk mondani, hogy ez és ez a gén így és így "okozza" ezt a tulajdonságot. Ha pedig maga a tulajdonság bonyolultabb dolog mint pl. a szemszín és a viselkedés szintjén jelentkezik ... Egyszóval én űgy tudom, hogy a gén-viselkedés közötti útvonalak egyelőre javarészt ismeretlenek. Ami van, az egy statisztikai összefüggés ami csak annyit mond, hogy talán van összefüggés adott gének és viselkedési jellemzők között. A criticalbiomass-on talán erről többet tudnak neked mondani.

A szexuális beállítottség és annak biológiai háttere közötti kapcsolat megléte avagy nemléte nagy és éles vitákat kavart, és szerintem leginkább azért, mert a vitában részt vevők a saját előítéleteiket akarták alátámasztva látni tudományos érvekkel. A másság elfogadása és nem-elfogadása azonban nem tudományos, hanem erkölcsi-etikai kérdés. Az pedig teljesen mindegy, hogy valaki azért homo- biszexuális mert "a """génjeibe van írva""" és nem tehet róla", vagy azért mert "volt rá egy kis hajlama" és úgy alakult a kora gyermekkora ahogy alakult. A gyerekkorunkat és a génjeinket sem mi határozzuk meg, így egyik esetben sem "tehet" egy homoszexuális arról, hogy az.

Bogka 2008.08.18. 22:46:28

Köszi, hogy visszaírtál, ezt eléggé kevesen teszik meg és hogy ilyen sokat ;)
Hát... értem, de pl. hogyha valakiben nincs meg a genetikai hajlam a homoszexualitásra, de éri valami rossz trauma ilyen téren, akkor lehetséges, hogyha azt feldolgozza, "természetéből adódóan" ugyanúgy az ellenkező nemet fogja választani ?
Köszönöm szépen a válaszokat !
További szép szerkesztgetést, meg beszélgetést, szerintem majd még benézek olvasgatni :)

Üdv: Bogi

Bogka 2008.08.18. 22:50:48

Jajj és még valami: ez nem teljesen idevág, de tudományos dolog ez is. Olvastam egy készítményről amivel kilehet emléket törölni, úgy, hogy a többi emlék kép nem sérül. Már űködik, emberekre még nem kapta meg a szabadalmat, ezt majd a jövőben tervezik. Szerintetek mit jelent a "jövő"? Mikorra várható ez a dolog? És nektek mi a véleményetek? Mert szerintem zseniális, ezzelúgy gondolom sok mindent lehetne kezelni, majd "újratanulni" mintákat.
Üdv!

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2008.08.25. 14:31:35

Szia Bogka,
bocs a késői válaszért, de tudod, nyár... meg sok munka.

Az, hogy valaki az _esetleges_ genetikai hajlamon túlmenően miért épp ahhoz a nemhez vonzódik, amelyikhez vonzódik, azt leginkább egy pszichológus tudná megmondani. Már persze, ha hisz nekik az ember :) Ebben mi sem tudnánk mást, mint szimpla magánemberi véleményt mondani.

Az emléktörlős szer viszont egészen biztos, hogy hoax. A memória kialakulása egy nagyon összetett és nagyon intenzíven kutatott terület, de ugyanakkor még meglehetősen gyerekcipőben jár. Amit tudunk, az mindössze annyi, hogy milyen nagyobb agyi struktúrák játszanak ebben szerepet. De hogy pontosan milyen mechanizmus szerint történik a memórianyomok elraktározása, arról még csak ködös elképzelések vannak. Senki nem tudja tehát megmondani, hogy az emlékek pontosan hol és hogyan raktározódnak. Azt pláne nem, hogy egy adott emlékkép "hol" van. Kitörölni pedig végképp lehetetlen lenne. A memória kialakulása már a jelenlegi ismereteink szerint is egy rendkívül bonyolult rendszer, abba nem lehet csak úgy belepiszkálni. Ráadásul mint mondtam, még mindig csak a felszínt kapargatják. Szóval a "jövő" ebben az esetben valószínűleg nem a mi nemzedékünket jelenti.

SirMook · http://akciospotencial.blog.hu 2008.08.26. 05:00:12

Huh, egy kicsit elkéstem a reakcióval... elnézését...
Bogi, esetleg meg tudnád adni, hol olvastál erről a készítményről? Honnét "tudja" a készítmény, hogy mit töröljön és mit ne?
Egy anyag beadásával (akár intravénásan, akár szájon át) nagyon nagyon erősen kétlem, hogy valaha is lehetséges lesz specifikus emléknyomok kitörlése.

Annyit adnék csak Psychenova válaszához, hogy akadnak olyan szerek amik befolyásolják, esetleg meg is akadályozzák az emléknyomok kialakulását. Ezeket állatokon próbálták ki és általában a sejtek meglehetősen alapvető funkcióit gátolják (pl. a fehérje szintézist) és így meglehetősen mérgezőek (vagyis felteszem, hogy csak egyenesen az agyba juttatva használhatók, ahol az emlékek mellett egyébb dolgok is "törlődnek"....).

Egy manapság "közismertebb" (remélem kevesen ismerik saját tapasztalatból) anyag a GHB nevet viselő viszonylag egyszerű felépítésű molekula, amit egyesek party-drogként alkalmaznak saját magukon, mások nagyobb koncentrációban lányok elkábítására és megerőszakolására használják azok italába csempészve a szert. Állítólag az áldozatok - az egyébb hatások - mellett nem tudják rendesen felidézni mi történt velük. Feltéve, hogy túlélik az esetet, mivel a szer könnyen okoz légzésbénulást és halált. Elég sok infó van erről az anyagról a neten. De ebben az esetben is inkább a visszaemlékezésre való képesség elnyomásáról lehet inkább szó, mint az emléknyomok kialakulásának megakadályozásáról.

Bogka 2008.08.26. 11:36:31

Sziasztok!

Köszi a válaszokat :)
www.sg.hu-n olvastam róla, hogy "hogyan tüntessünk el egy rossz emléket?" , nagyon tetszett, mert állítólag úgy tud törlődni, hogy a többi emlékképet nem törli ki. Annyit írtak, hogy egy készítmény, és hogy állatokon már működik, embereken még nem kapta meg a szabadalmat.
Ha gondoljátok olvassátok el, nekem tetszett, érdekes dolog.
Más oldalakon is olvastam róla, ott írták, hogy így az emlék keltette reakció ,-és viselkedés is "törlődik", mert nem tudja mihez kötni, és tanulhat új formulákat.
Mert sztem ez eléggé jó dolog.
Szóval köszi a kimerítő válaszokat, akkor ha erre is írtok :) azt is megnézem!! :)

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2008.08.26. 13:58:48

Megnéztem az sg.hu-s cikket és az eredeti publikációt is. Nos, ahogy az ilyenkor lenni szokott, a kettő épp csak hogy köszönő viszonyban van egymással.

Először is, az eredeti cikkben szó sincs rögzült memórianyomok "törléséről". Amit ott csináltak, az "mindössze" annyi, hogy kimutatták, hogy az a bizonyos U0126 nevű vegyület gátolja a memórianyom kialakulását. Vagyis ebben az esetben a stressz helyzet _alatt_ kellett adagolni a szert. Pontosabban, ennél azért valamivel többet is megmutattak. Nevezetesen, hogy nemcsak a memórianyom rögzülése, hanem rekonszolidációja (nagyjából: újrarögzülése) alatt adagolva is meg tudta akadályozni az emlékkép eltárolását. Vagyis a stressz helyzet újra átélése alatt is meg lehetett akadályozni az emlék rögzülését. Nyilvánvaló, hogy egy esetleges terápiás alkalmazás esetén igen nagy különbség van eközött és az emléknyom törlése között. Nem mindegy, hogy a páciensnek egyszerűen beadnak egy tablettát, vagy pedig beadnak egy tablettát, és utána újra kiteszik annak a szituációnak, amit épp elfelejteni szándékozik.

A másik igen nagy torzítás az eredeti közleményhez képest, hogy abban fel sem merül ennek az U0126 vegyületnek az emberen való alkalmazása. Amit mondanak a cikk zárszavában, az mindössze annyi, hogy "These findings (...) lend some validity for therapeutic use of agents that disrupt reconsolidation to reduce the fear-arousing aspects of emotional memory in post-traumatic stress disorder". Magyarra fordítva ez kb. annyit jelent, hogy "egyszer majd... talán, talán... esetleg". De persze akkor sem pont ez a vegyület, hanem vagy egy teljesen másik, vagy ennek egy sokadik, sokadik utódja. Ráadásul ez a vegyület egy meglehetősen sokrétű feladatot ellátó enzimet, a MAP kinázt gátolja, és patkányokon is csak úgy lehetett alkalmazni, hogy közvetlenül az érintett agyterületbe fecskendezték be.

Arról már nem is beszélve, hogy micsoda különbség van a patkány és az ember memóriabeli képességei között. És persze egy patkány azt sem tudja elmondani, hogy mi mindenre nem emlékszik még egy ilyen kezelés után.

Összefoglalva: szépnek szép lenne, de sajnos nem igaz. És még nagyon sokáig nem is lesz igaz.

Az sg.hu-s cikk egyébként: www.sg.hu/cikkek/50979/hogyan_tuntessunk_el_egy_rossz_emleket
az eredeti közlemény pedig: www.nature.com/neuro/journal/v10/n4/full/nn1871.html (ez csak előfizetéssel olvasható)