Nem, ez nem egy újabb alacsony költségvetésű sci-fi film alapötlete, istent játszó őrült tudósokkal. Ezt az "őrületet" az anyatermészet mindenféle emberi beavatkozás nélkül, a saját szakállára vitte véghez és nem először! A Science 2007 szeptemberi számában, egy a kutatók által már jól ismert szimbionta/parazita baktériumról derült ki, hogy génjeinek jó részét "biztonságba helyezte" több különböző rovar- és fonálféreg fajban.

Talán meglepő, de nem. Ha az lenne, hogyan működhetne például az eBay, aminek minden józan közgazdasági megfontolás szerint hamvába kellett volna holnia még azelőtt, hogy megszületett. A közgazdaságtan unalomig ismert alaptétele szerint ugyanis az emberek racionális lények, akik döntéseik meghozatalakor saját profitjuk maximalizálására törekszenek. Egy racionális eBay eladó pedig akkor jár legjobban, ha zsebre vágja a pénzt, és legfeljebb egy sms-t küld az eladott iPhone-ról a vevőnek, aki hiába várja a csomagot. Egy racionális eladókkal teli piactéren pedig nyilvánvalóan egyetlen racionális vásárló sem jelenne meg. Az eBay azonban működik. Többek között azért, mert az emberek nem olyanok, mint ahogy azt a közgazdászok elképzelik. Akármilyen hihetetlenül is hangzik, de a vérünkben van, hogy korrektek legyünk.

Mi az - több faanyagot pusztít el mint az erdőtüzek, az ember és az összes növényevő együttvéve?
Hogyan lehet az, hogy a növényi sejtek vázanyaga a cellulóz nem halmozódik fel és a kidőlt fák szinte nyomtalanul tűnnek el az erdőben?
Hogyan megy végbe a cellulóz lebontása?
És mégis miért érdekes mindez?

- Szegény ördög, megmérgezték, de vajon mivel?
- Watson, teljesen nyilvánvaló, hogy mi okozta az ifjabb Smith halálát.
- Igazán, uram? És elárulná nekem is?
- Természetesen Watson. TEA-val.
- Teával? Mármint a teában volt a méreg?
- Maga reménytelen...

Sok van mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb - zengi a kar az Antigonében, és Szophoklész nyilván nem az olyan primitív attribútumainkra gondolt, mint az agresszió vagy a fajfenntartási ösztön, melyeken az állatokkal osztozunk. Sokkal inkább azokra a komplex tulajdonságokra, melyek csak ránk, emberekre jellemzőek: a hit, az ideológia, az absztrakció képessége, az alkotás iránti vágy, vagy éppen a megzabolázhatatlan kíváncsiság. De vajon csakugyan olyan megfoghatatlanul bonyolultak ezek a tudati struktúrák, mint amilyennek érezzük őket?

Egyetlen fehérje molekula nem kék, nem zöld, sőt még csak nem is fehér, hanem alapvetően nagyon kicsi. Ahhoz, hogy szemmel láthatóvá tegyük nem csupán egy méretes nagyítóra van szükségünk. Speciális hullámhosszú elektromágneses sugárzással vagy például egy másik molekulával való kölcsönhatás segítségével azonban akár egyetlen molekula is detektálható. Mindazonáltal sok milliós tömegükben lényegesen egyszerűbb vizsgálni a molekulákat.

Ha találomra megkérdeznénk 10 járókelőt az utcán, hogy szerinte melyik a legmérgezőbb, legveszélyesebb gomba, biztos vagyok benne hogy 10-ből 10 ember azt válaszolná, hogy: ”természetesen a gyilkos galóca”. De valóban rászolgált a gomba a gyilkos jelzőre? Lássuk csak…


Magyarországon évente csaknem tucatnyi ember halálát okozza a bevizsgálatlan gombából készült, gyilkos galócát is tartalmazó vacsora.

Közvetlenül rákapcsolódni az agyra fény segítségével - ennek a lehetősége már nem vad képzelgés. Mikrobák fényérzékeny fehérjéit idegsejtekbe ültetve szabályozni lehet működésüket a rájuk eső fény színével és intenzitásával.

Ha három legkedvencebb laboratóriumi állatot kellene megneveznem, akkor a dobogós helyek a következők: ecetmuslica, egér és a fonalféreg. De a TOP 3 közül csak egy büszkélkedhet kétszeres Nobel-díjjal: ez a C. elegans, fonalféreg.
Teljes nevén Caenorhabditis elegans, 1mm hosszú, talajlakó féreg. Összesen 959 sejtje van, minden egyes sejtnek külön neve van. 7-10 napig él, laborban könnyű szaporítani, hímnősek, 3-5 nap után már utódokat hoz világra. Fenntartása egyszerű: egy lemezre öntök baktérium táptalajt, rákenem a baktériumot (szakszóval: "szélesztem" az E. coli-t), arra ráteszem a férgeket. A baci megeszi a táptalajt, a féreg megeszi a bacit; az egész tápláléklánc egy Petri-csészében lezajlik!