Amint a férfi egy étteremben ülve szájához emeli az első falat drága csemegét, szeme előtt leperegnek élete fontos pillanatai. Hamm... a hal egész finom, s bár íz szempontjából van azért jobb halétel is a kínálatban, ő mégis ezt választotta. Mert belehalhat - Fugut eszik.

A konzervatív és liberális beállítottságú emberek időnként egészen eltérő módon gondolkodnak a világról. Ezzel persze valószínűleg senkinek nem mondtam újat. De gondoltad volna, hogy ezt a különbséget egy szimpla EEG-vel mérni is lehet?

Márpedig lehet. A Nature Neuroscience októberi számában jelenik meg egy tanulmány David Amodio és munkatársai munkája nyomán, amelyben összefüggést találtak önkéntesek politikai attitűdje és egy agyterület, az elülső cinguláris kéreg (anterior cingulate cortex, ACC) aktivitása között.

Behallatszik az utca zaja, megy a televízió, a másik szobából egy kis popzene hallatszik át, valahol csörög egy mobil és valaki épp beszél hozzánk. Mégis értjük mit mond, nem keverjük össze az éppen üvöltő reklámmal - na ez az amit egy robot nem tud, illetve nem tudott eddig. A képen látható robotban több (fül) van mint ami látszik...

Végzős egyetemistaként épp a Tanszékünk laborjában voltam. Egyszercsak váratlanul benyitott egy szöszi riporternő, háta mögött egy kockás inges, szakállas opertőrrel és egy óriási kamerával. Nyilván az esti hírekhez gyűjtöttek anyagot. A ripoternő elém perdült, kezében a mikrofonnal: -„Most pedig csináljon úgy, mint aki gént térképez!” Az első sokk-hatás után visszakérdeztem: -„Üljek a számítógép elé?”

2000-et írtunk ekkor. Az amerikai NIH (National Institue of Health, állami cég) és a Celera (magáncég) kéz a kézben, közösen bejeletette, hogy meghatározták az emberi genetikai kódot. A világsajtó visszahangzott attól, hogy „a tudósok megfejtették a géntérképet”.

Mi az a retina chip?
Ez alatt általában egy, a szem ideghártyája (vagyis a retina) közvetlen közelébe ültetett mikroelektronikai eszközt értünk, amelynek célja legalább részlegesen visszaadni a megvakult ember látását.

A látás folyamata során a retina külső rétegében, a fotoreceptor sejtekben fény nyelődik el. Erről az információ a retina többi rétegén áthaladva a retina „kimenetén”, a ganglion sejtekben összegződik. Az információ a ganglion sejtek hosszú nyúlványain (az axonokon) keresztül távozik a szemből és jut az agyba a szemidegen keresztül. A retina egyes betegségei, mint például az időskori makuladegeneráció vagy AMD és a Retintis Pigmentosa a külső retina pusztulásához és a fényérzékenység részleges vagy teljes elvesztéséhez vezet. Eközben a retina többi sejtje, így a ganglion sejtek és a szemideg, valamint az agyi központok működőképesek maradnak, de „bemenet” nélkül hiába. A kiesett funkció pótlásához szükséges: 1.) leképezni a külvilágot 2.) az információt eljuttatni az agyig.

Az emberi agy valószínűleg a legbonyolultabb és egyben a legimpozánsabb dolog, amit a természet a mögöttünk álló röpke 3-4 milliárd év alatt létrehozott. Rendkívüli bonyolultsága ellenére azonban a működése egyszerű elemi folyamatokon alapszik. A blog felvezetéseként egy néhány részes videó tutorial formájában ezeket az alapfolyamatokat fogjuk bemutatni, hogy később aztán fejest ugorhassunk a mélyebb témákba is.
Az agyat felépítő idegsejtek működésének és kommunikációjának alapja az akciós potenciál néven emlegetett elektromos hullám, amely lehetővé teszi, hogy az információ az idegsejt mentén A pontból B pontba juthasson. Valahogy így:


Mi is történt itt voltaképp?