Látom ilyen segítőkész, nyitott emberek vagytok.
Csak azt nem tudom ha itt most valaki jönne és azt mondaná hogy van egy összetett elmélete a neurális hálózatok működéséről ami sok kérdést megváltoztatna, tehát hogy akkor is ilyen nyitott emberek lennétek....vagy nem.

Bejegyzés: Videók az agyból - a szinapszis

Nagyon állat ez a videó! :D

Bejegyzés: Videók az agyból - a szinapszis

Lesz még folytatás? Mert nagytakarítást tartok az RSS olvasómban...

Bejegyzés: Börtönbe zárt molekulák

@psychenova:
"nincs összefüggés a politikai orientáció és az észbeli képességek között."

Ez biztos?
Mit gondolsz, mi lenne az eredmény, ha egy reprezentatív minta IQ- és politikai orientációjának összefüggését megvizsgálnák? Vajon a fasiszták, vagy a liberálisok okosabbak-e?
Én tudom a választ, és szerintem te is (ha belegondolsz).

Itt tehát nem az a kérdés, hogy egyáltalán, és általában semmiféle összefüggés nincs-e a politikai orientáció, és a szellemi képességek között (merthogy általában van), hanem az, hogy konkrétan mely orientációk között, milyen mértékű eltérések lennének kimutathatóak. És egy kisebb kérdés még az is, hogy mitől vannak ezek az eltérések. (És persze van egy méréstechnikai probléma is: Az IQ mérés éppenséggel nem azt (nem pontosan azt) a képességet méri, ami a világ jobb, és helyesebb megértése szempontjából releváns.)

Hogy egy kicsit érthetőbb legyek, elmagyarázom, miről van itt szó, és miért van ilyen összefüggés: Az ember vélekedéseit, világnézetét, annak helyességét (a világnézetnek nem csak ízlésbeli, morális, szubjektív, hanem faktuális elemei is vannak - ez utóbbiakról beszélünk most) végső soron az észbeli képességei határozzák meg. Ezért tudunk mi sokkal többet (és helyesebbet) a világról, mint egy gorilla. Na most, az egyes, egymástól különböző világnézetek, ill. politikai orientációk nem csak ízlésbeli, és morális, hanem a valóságra reflektáló, azokat (helyesen, vagy helytelenül) leíró elemeket is tartalmaznak. És éppen ezen elemek helyességének a felismeréséhez, szükséges a "több ész".

Bejegyzés: Más a konzervatívok és a liberálisok agya

MUHAHA!Rég olvastam ekkora baromságot.

Bejegyzés: Más a konzervatívok és a liberálisok agya

@SirMook: Igen, érdemes. Nagyon szórakoztató volt. :)
Főleg az a rész, mikor "...immunrendszer felerősödik, beindulnak az öngyógyító folyamatok, mobilizálódnak a szervezet belső tartalékai, és fokozatosan helyreáll az egészség." Majd egyszerűen megelégedünk annyival is, hogy "Mi nem gyógyhatásu készítményeket árulunk, hanem táplálék kiegészítőket,..."

Bejegyzés: Az ősbaktériumok erejével

@psychenova: Köszönöm a választ, és újabb kérdéssel fordulok hozzátok. Az akciós potenciál az érző neuronoktól indulva, az interneuronokon keresztül a mozgató neuronokig fut. Az interneuron sejtmagjában ennek hatására történik esetleges enzimtermelés, vagy a már ott lévő enzimek elszenvednek valamilyen módosulást? Hasonló vagy még érdekesebb, hogy a mozgató neuronokban az akciós potenciál hatására termelődik e fehérje, illetve ennek mi a későbbi szerepe, hatásmechanizmusa, és egy következő tüzelés, milyen módon erősíti, vagy módosítja az enzimet? Ezek az enzimek hogyan hatnak a szervezetre? Esetleg befojásolják a következő szinapszist?

Bejegyzés: A memória alapjai

@hipopotézis: van néhány ilyen módszer, a leginkább használt talán az fMRI, erről van is egy korábbi postunk:
akciospotencial.blog.hu/2008/02/01/agykutatasi_technikak_az_fmri

Ez azonban (és a többi hasonló módszer is) térbelileg elég kis felbontású, nem tud kisebb hálózatokat elkülöníteni egymástól. Az egyedi sejtekről nem is beszélve. Nagyjából annyit lát, hogy egy-egy nagyobb agyterület aktiválódott. Például ha a páciens (mert ez emberen is alkalmazható) egy vizuális ingert dolgoz fel, akkor látszik, hogy aktív lesz a látókérge, de azt nem lehet tudni, hogy hogyan történik maga a képfeldolgozás. Ugyanígy a memóriáról sem lehet ez alapján kideríteni, hogy milyen mechanizmus szerint tárolódik.

Bejegyzés: A memória alapjai

Kedves Ti, ismertek olyan elméletet, ami összeköti, magyarázza az agy neuronhálózatának mérhető, vizsgálható tevékenységét a gondolkozás képességével? Vagyis a belső reprezentáció, illetve a neuronhálózat közötti sémák, modellek mibenlétét.

Bejegyzés: A memória alapjai

@CriticalPoint: de azért örülök, hogy ott maradtunk még a listán.

Bejegyzés: Börtönbe zárt molekulák

@CriticalPoint: egyelőre még korai az öröm, csak próbálgatunk egy kis ráncfelvarrást. néhány hétig még biztosan nem indulnak be úgy a dolgok, mint régen.

Bejegyzés: Börtönbe zárt molekulák

Nem tudom hány éve volt már bent az RSS olvasómban ez a blog, de mikor megláttam ma, hogy új cikkek vannak, eléggé meglepődtem:)
Nagyon örülök.

Bejegyzés: Börtönbe zárt molekulák

@neofin: a memóriának a viselkedés-szintű vizsgálata igazából nem a mi területünk,
mi inkább a molekuláris hátterével vagyunk tisztában,
Kedves Neofin!
Valaminek a molekuláris hátterével foglalkoztok, az bizonyos, de miért gondoljátok, hogy az a valami a maga a MEMÓRIA lenne?
Nagyon érdekes, hogy részegségben, hipnózisban, más megváltozott tudatállapotban megélt élményeket sokan nem tudják éber, normál állapotukban felidézni, de hasonló állapotban előjönnek az emlékek. Miféle molekuláris valami tud ilyen módon viselkedni?
Én azt hiszem, hogy a memória hátterét supramolekuláris entitásokban - pl. fürtszerű képződményekben - lehet ahhoz jó eséllyel keresni, hogy az emlékezeti folyamatok életszerű összetevőkre bomlása, szabad, kreatív rekombinálása, stb. beleférhessen a modellbe.

Bejegyzés: A memória alapjai

Kedves Szerkesztők!
"Donald Hebb 1949-ben, felvázolva a memória kialakulásának módját, mely többé-kevésbé a mai napig az ilyen irányú kutatások alapját szolgáltatja.
A hebbiánus mechanizmus szerint ha egy idegsejt aktivitása szignifikánsan hozzájárul egy másik idegsejt aktivitásához, akkor a közöttük lévő kapcsolat megerősödik, azt eredményezve, hogy a beidegző sejt még hatékonyabban lesz képes aktiválni a másikat."
A MEMÓRIA mibenlétéhez és kialkulásának módjához egy neuron-szintű modell keresése és használata olyan abszurd szerintem, mintha a koordinált mozgás modellezésére az izomsejtek szintjén keresnénk modellt.
Tiszteletre méltó sejtélettani kutatásaitokat a maga helyén értékelni kell, de a neuronok közötti dominóhatásból soha nem lesz emlékezet.
Először egy bármennyire is egyszerűsítő, de minimális követelményeket kielégítő modell kell(ene) az emlékezeti folyamatokra, és azután kutassátok-kutassuk annak részleteit!
Aki tud ilyen modellről, könyörgöm, hogy árulja el, hogy hol és mi van rá. Az Emberi emlékezet c. többszáz oldalas tankönyvben nyomát sem leltem sajnos ilyennek.

Bejegyzés: A memória alapjai

@roland16: megneztem az elso videot a sorozatbol (ami a fotoreceptor sejtekrol szol), nagyon kellemes kis bevezeto az angolul tudoknak! Termeszetesen ilyen rovid ido alatt nem lehet tulsagosan belemenni a dolgokba, igy meglehetosen leegyszerusitett kepet ad arrol, hogyan mukodnek a fotoreceptor sejtek. Minden stimmel ami a videoban van, de minden egy komoly kiegeszitessel egyutt stimmel csak :D. A csapok es palcikak kozott oriasi kulonbsegek vannak mind morfologiai (=ahogy kinez), mind mukodesbeli szinten es mindezek mogott termeszetesen molekularis szintu kulonbsegek vannak (hasonlo, de azert nem teljesen azonos molekulak vegzik el bennuk a hasonlo folyamatokat). Valoban "night vision"-ra csak a palcikak alkalmasak, viszont a"daylight" vagyis nappali latasban nem igazan hasznaljuk a palcikainkat. Ez azert is erdekes, mert palikabol kb 25-szor annyink van mint csapbol, vagyis ha egy fotoreceptor sejtet tekintunk egy "pixelnek" a retinankban, akkor azt kell mondanunk, hogy az ejjeli illetve szurkuleti eletlen (probalj meg csillagfenynel olvasni...) es fekete-feher latashoz kb szazmillionyi "pixelt" hasznalunk fel, mig a nappali eles latashoz csak 3-4 milliot. A trukk itt abban van, hogy a szazmillionyi "pixel"-bol jovo jel meg a szemunkben osszeadodik sokkal sokkal kevesebb, de cserebe erosebb jelle. Ez gyakorlatilag a retina "huzalozasanak" koszonheto jelenseg es fontos resze van abban hogy kepesek vagyunk latni valamit meg egesz sotetben is. Amirol a fentebbi valaszomban nem irtam, hogy a palcikak abban (is) kulonboznek a csapoktol, hogy a fototranszdukcios kaszkadjukban (ami a videon egy darab nyil volt az opszin es a csatorna kozott - na ez valojaban egy sok-lepeses kaszkad reakcio) az erosites merteke sokszorosa a csapokenak. Ezert tulsagosan erzekenyek ahhoz, hogy nappal hasznaljuk oket, de cserebe eleg erzekenyek ahhoz, hogy a hold fenyeben mar kenyelmesen el tudjunk navigalni es ne essunk at minden bokron. Az emberi palcikak egyenkent annyira erzekenyek, hogy egyetlen feny kvantum (ennel kevesebb feny nincs) elnyelesere is mar merheto elektromos potencial valtozassal reagalnak.

Bejegyzés: Fényérzékelés fotoreceptor sejtek nélkül

Roland16: (elore is elnezest kerek az ekezetek hianyaert!) a "kulonobozo szinre erzekeny" fotoreceptor sejtek elnevezes valojaban azt takarja, hogy a fotoreceptor sejtek kulonbozo mertekben erzekenyek a kulonbozo hullamhosszusagu (= energiaju) fotonokra. Ez nem azt jelenti, hogy a "zold csap" nem reagal a piros vagy kek fenyre, mindossze annyit, hogy a fenyerzekenysegenek maximuma a zold tartomanyba esik. Magyarul zold fenybol kevesebb kell ugyanakkora fenyvalasz kivaltasara ebben a csap tipusban, mint pirosbol vagy kekbol.

Palcikabol azonban csak egy fajtaval rendelkezunk (ellentetben a csapokkal, amikbol 3 fajta is van a szemunkben), ez az oka annak hogy a szurkuleti latasunk "fekete-feher". Ha meg tudod valaminek allapitani a szinet, az altalaban azt jelenti, hogy eleg feny van ahhoz hogy a csapjaidat is tudd hasznalni es ez egyben azt is jelenti, hogy nem a szurkuleti (ejjel-) latasodat hasznalod eppen. Az egyetlen kivetel, ha a feny ami megvilagitja a dolgokat monokromatikus (csak egy szuk hullamhossztartomanyban esik) - ebben az esetben mindegy mennyi monokromatikus feny van, csak azt tudod megallapitani ilyenkor hogy jeee, ilyen es ilyen szinu a lampa, de barmire ranezel, az csak a szurke egy arnyalatanak fog tunni. Hozzateszem, ezt egy piros villanykortevel nem tudod megcsinalni, mert meg az is eleg szeles tartomanyban ad le fenyt, hogy nagyjabol be tudd loni a szineket.

Most vissza a kerdesedhez, mi teszi igazabol kulonbozove a kulonbozo fotoreceptor sejteket?
Ami a kulonbozo hullamhossz tartomanyba eso erzekenyseget illeti, ezert kizarolag a fenyerzekeny pigmentjuk a felelos az emlosokben (a madarak mikroszkopikus kis szines olajcseppeket is hasznalnak szinszurokent a csapjaikban). A rodopszin molekula az ami elnyeli a fenyt a palcikakban, ami igazabol all egy A-vitaminbol atalakitott kisebb molekulabol (ugy hivjak 11-cis-retinal) es az azt korbevevo es hozza kepest hatalmas feherjebol. A feherje (opszinnak hivjak) onmagaban szintelen, a 11-cis-retinal pedig oldatban UV fenyt nyel el. Amikor viszont bekotodik a feherjebe, a feherje kicsit "megzavarja" (vegyeszektol kulon elnezest a pongyola foglamazasert…) a kis 11-cis-retinal elekronfelhojet amitol annak megvaltozik az elnyelesi spektruma, megpedig ugy, hogy a maximalis fenyelnyeles atkerul az UV-bol a zold tartomanyba. Ezert is bibor szinu a latobibor (ami a rodopszin regies neve). A csapokban is van a rodopszinnak megfelelo, de kicsit eltero feherje, amit csap opszinoknak neveznek. Haromfele ilyen opszin van, (ezert is van nekunk haromfele csapunk). Ez a harom kulonbozo feherje kulonbozo mertekben csusztatja el a fenyelnyelesi maximumat a 11-cis-retinalnak: az amelyik a legkevesbe csusztatja el, a kek-ben legerzekenyebb csapot fog adni, van egy (rodopszinhoz nagyon hasonlo, de nem pontosan ugyanaz) zoldben es van egy piros tartomanyban erzekeny verzio.
Azt meg hozza kell tegyem, hogy nem mindig tisztan szegregalodnak a kulnobozo opszinok a csapokban, letezik olyan retina (ragcsalokban eleg sok esetben!) amiben "kevert" csapok vannak, vagyis olyan csap amiben van ilyen opszin is meg olyan opszin es, es ezaltal az ilyen csapok erzekenysegi spektruma kevert kepet mutat.

Bejegyzés: Fényérzékelés fotoreceptor sejtek nélkül

Végignéztem ezt is -> www.youtube.com/watch?v=PXn8_bDGHMc
----Itt sincs semmi olyan utalás,ami választ adna nekem, végén megemlíti,hogy a Cones -csapok- érzékenyek r,g vagy b-re. De miért\mitől,miből todom megmondani -(ránézésre)-,hogy ez a pálcika az R-re a G re vagy B-re reagál??

Bejegyzés: Fényérzékelés fotoreceptor sejtek nélkül

Sziasztok!

Pár napja próbálom megtalálni a választ egy kérdésre. Mitől (lesz) egy pálcika "egy adott hullámhossz(tartomány??)ra" érzékeny? Tehát hogy az egyik a vörös fényre ,míg a másik a kékre érzékeny. ((Egyáltalán ez így van?))
Annyit már tudok a csapokról,hogy valami rodopszin molekula -(mikor fény éri)- felelős az elektro-kémiai folyamat elindításában. De hogy ez a molekula szelektálna?! :D

Válaszokat előre is köszönöm.

Bejegyzés: Fényérzékelés fotoreceptor sejtek nélkül

@Daphne15: Szia, engem érdekelne mit sikerült azóta megfigyelned magadon! :)

Bejegyzés: Elvágott agyféltekék

A beszéd és szövegértés kapcsán az jutott eszembe, hogyha az ember el akar sajátítani egy idegen nyelvet, először jobban megy a beszédértés, mint kifejezni magunkat az adott nyelven. Vagy akár kisgyermek korban, amikor az anyanyelvünket tanuljuk, hamarabb felfogjuk, amit az édesanyánk mond, mint hogy el kezdjünk vele diskurálni...
Én ebből arra következtetek, hogy talán két külön agyfélteke szükséges ehhez. Az egyik beszél, míg a másik felfogja.

Bejegyzés: Elvágott agyféltekék