Magyarországon évente csaknem tucatnyi ember halálát okozza a bevizsgálatlan gombából készült, gyilkos galócát is tartalmazó vacsora.
A mérgezés első tünetei csak 8-12 óra múlva jelentkeznek, ezek „egyszerű” gyomorrontásra hajaznak: csillapíthatatlan hányás, hasmenés. (ezek a egyébként minden mérgezéskor jelentkező tünetek, a szervezet próbál minél gyorsabban és minél hatékonyabban megszabadulni a méreganyagtól) A tünetek hamarosan (1-2 nap) enyhülnek, majd elkezdődik a máj és a vese pusztítása, amelyen jó eséllyel már csak a szervátültetés segíthet.
Mitől gyilkos a galóca?
Alapvetően 2 különböző fajta mérget sikerült eddig kimutatni a termőtestekből: fallotoxint és amanitineket. A fallotoxinról viszonylag kevesebb információ áll rendelkezére. Amit biztosan tudunk hogy a fallotoxinok az F-aktinhoz kapcsolódnak és megakadályozzák a monomerek disszociációját, ezáltal akadályozva a sejten belüli mozgásokat.
A 3 különböző méreganyag közül az amanitinek a legveszélyesebbek: 30 g gomba is halálos lehet, ami azt jelenti, hogy egy egészen kicsike termőtest darabka az ételben családi tragédiákat okozhat.
Az alfa amanitin az eukariota sejtekben a fehérje szintézist blokkolja oly módon hogy az RNS polimeráz II enzimet gátolja. A helyzetet súlyosbítja hogy a méreg sem hőhatásra (főzés, sütés) sem enzimatikus behatásra (gyomor emésztőenzimei) nem bomlik.
A májkárosodásért egy nemrég megjelent publikáció (Zhelava 2007) szerint nem csak a fent említett mérgek felelősek, hanem az amanitinek köztestermékei által felszabadított aktív oxigéngyökök is. Ezek önmagukban is nagy pusztítást végeznének a sejtekben, az amanitinekkel karöltve azonban súlyosan károsítják a májsejteket.
Szerencsére a természet megtalálta a szabadgyökök ellen az ellenszert, ezeket a sejteket védő anyagokat összefoglaló néven "szabadgyök fogó" veggyületeknek nevezzük (ebbe a csoportba sorolhatjuk az antioxidánsokat is). Ezeknek a molekuláknak olyan funkciós csoportjaik vannak, amelyekkel könnyedén befoghatják a sejtekben garázdálkodó oxigéngyököket, akárcsak egy jól szervezett rendőrség amely lecsap az utcán kirakatokat betörő huligánokra. Éppen ezért az eddigi terápiák során alkalmazott silybin és N-acetilcisztein mellett hatékonyabb antioxidánsok alkalmazása jelentősen növelné a gyilkos galóca mérgezettek túlélési esélyeit.
Hogyan ismerjük fel a gyilkos galócát?
Azt hiszem abban mindannyian egyet értünk, hogy a hangsúly az egyre hatékonyabb kezelési terápiák ellenére is a megelőzésen van. Manapság rengeteg internetes oldalon megtalálhatóak a gombagyűjtés szabályai, ezeket itt nem is részletezném. Tekintettel arra, hogy ennek ellenére még mindig vannak halálos áldozatai a felelőtlen vagy figyelmetlen gombaszedésnek, néhány pontban összefoglaltam a „gyilkos galóca teszt” legfontosabb lépéseit:
- 1. A gombát mindig teljes tönkkel együtt távolítsuk el a földből, így az esetleges bocskor sem marad rejtve előttünk!
- 2. Ne próbáljuk meg kalapszín alapján azonosítani a gombát, ugyanis a kalap színe a gomba korával illetve az időjárási viszonyokkal együtt változik.
- 3. Kukkantsunk a kalap alá: ha fehér lemezeket látunk, biztosak lehetünk benne hogy nem vargányát találtunk, vizsgálódjunk tovább
- 4. Van gallérja a gombának? Van bocskora a gombának? Ezt a két kulcskérdést a „gyilkos galóca tesz” során semmiképpen ne felejtsük el feltenni, hiszen ennek a két bélyegnek az együttes megjelenése megbízhatóan jellemzi a galócákat.
- 5. Vizsgáljuk meg a tönköt. Ha un. márványozottságot vélünk felfedezni a tönkön, semmiképpen ne rakjuk a vacsoránkba a gombát, bármennyire szépnek is találjuk, mert sikerült begyűjtenünk a gyilkos galócát. A többi gyűjtött gombával semmiképpen ne rakjuk közös kosárba, mert egy kis darabka a gyilkos gombából is éppen elég egy családi tragédiához.
- 6. Ne sajnáljuk az időt, vigyük el a gombát szakemberhez!
Utolsó kommentek