Ajánlj témát!

Miről szeretnél olvasni nálunk? Ha nem árulod el, csak találgatunk. Írjatok arról, hogy...

Kik vagyunk mi?

Az Akciós Potenciál egy agykutatással illetve más biológiai témákkal foglalkozó fiatalokból álló baráti, munkatársi közösség. Azért indítottuk a blogot, hogy az általunk űzött tudományágak új eredményeit közérthető módon, érdekesen mutassuk be az érdeklődöknek. Nem törekszünk tudományos igényű részletességre, de nem is elégszünk meg annyival, hogy "brit tudósok kimutatták..."

Utolsó kommentek

Szerzők

RSS feed

Rovatok

Címkék

creative commons

Creative Commons License
Terjeszd, használd, hivatkozd

Egyéb

Tudomány belülről 2 - A pénz

Az előző részben a tudományos szakirodalommal kapcsolatos alapfogalmakról és a tudományos cikkek anyagi vonzatáról írtam. A most következő részben arról lesz szó honnét és hogyan jön a pénz a tudományba és mire megy el.


A kutatást régebben főleg hobbi szinten űzték elhivatott emberek, akik az életükben az egyik legfontosabb, vagy a legfontosabb célnak a világ - vagy annak egy részletének - működésének mégértését tartották. A kutatásért magáért általában nemhogy nem kaptak pénzt, még nekik kellett valahogy megszerezni a kísérletekhez szükséges anyagokat és eszközöket. Persze nem voltak azért teljesen egyedül, mivel voltak olyan gazdag emberek akik hajlandók voltak erre a célra pénzt áldozni. Közismert, hogy a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását először Magyar Tudós Társaság néven Széchenyi 60 ezer Ft-os adománya indította el (1825-ben), amihez még más adományozók is hozzájárultak.

 

(Megjegyzés a lap szélére: Az már egy másik kérdés, hogy a tudomány korábbi mecénásai honnét vették azt a pénzt amit a tudományra költöttek. Széchenyi adománya a földbirtokain megtermelt egy éves jövedelem volt. Így végső soron a gazdag mecénásoktól származó forrásokat is valójában a társadalom termelte ki.)

Nincs ez másképp - mert nem is nagyon lehet másképp -  ma sem. Ma alapvetően kétféle pénzforrás biztosítja a profi kutatók fizetését és a kutatás költségeit: az állami- és a magántőke. A különbség e kettő között, igazából csak annyi, hogy a magánemberek, cégek és alapítványok által a tudományra költött pénzt az adott emberek és alapítványok céljai (alapítványi példa: rákkutatás, céges példa: kenőolaj kutatás) szerint kell elkölteni, míg az állami pénzek nem mindig illetve csak részben olyan pontosan egyértelműen irányítottak tematikailag (lásd intézményeknek kiírt pályázatok). Az egyes országok vezetései ugyanis rádöbbentek és újra rádöbennek, hogy a tudományos kutatásokra költött pénz és a tudományos kutatással foglalkozó rendszerek fenntartása egy befektetés ami az egyes országok érdekét szolgálja.


Mire megy el a pénz?

A kutatás nagyon költséges dolog de azt hiszem, hogy a legfőbb költség az ember. A kutatók képzése az egyetemmel csak elkezdődik de egy kutató "kiképzéséhez" ezután még minimum 5-10 év szükséges. Ez idő alatt is fizetést kell neki adni, kell egy vagy több tapasztaltabb ember aki a fiatal kutatót tanítja és kellenek mindazok az eszközök és anyagok amelyeket ez idő alatt legalábbis kisebb hatékonysággal használ, mint tapasztaltabb kollégái. Ezért is olyan fontos a kutatók bent tartása a kutatásban, hiszen a társadalom által a kutató kinevelésére fordított források tulajdonképpen veszendőbe mennek, ha a képzett fizikus elmegy a szállodaiparba, hogy eltarthassa kis családját. Aki kutatásra adja a fejét, az azért ne számítson arra, hogy 35 éves kora környékétől már nem kell többet tanulnia. "Jó pap holtig tanul" - szokás mondani, a kutatóra ez az állítás úgy módosul, hogy "Csak a csapnivaló kutató nem tanul holtig".

A kutatók általában nem otthon, hanem egy valamilyen kutatással foglalkozó intézményben dolgoznak, amit fel kellett építeni és fenn kell tartani. Pénzbe kerül a könyvtárosok, titkárnők, takarítók, őrök, pénzügyesek, lakatosok, beszerzők, raktárosok stb. bérezése ahogy újabban a pályázati iroda fenntartása is. A kisegítő személyzet összetétele persze erősen változik - egy, a szavannára kihelyezett "kutatóközpont" amely az ott élő fauna kutatásával foglalkozik, lehet, hogy csak egy darab vezetőt (nem igazgatóra kell gondolni) alkalmaz a két biológus mellé.

A kisegítő személyzet és az egyéb, "indirect cost", avagy közvetett kiadás és a kutatók bére az egyik legjelentősebb állandó kiadás. Azt, hogy mások mennyit keresnek csak találgathatnám, de a saját pénzemről mondhatni első kézből származó információm van. Mielőtt elindultam volna az USA-ba, havi 150 ezer forintot vittem haza tudományos munkatársként és laborvezetőként.


Anyagok és eszközök

Amikor az ember cikket ír, általában van egy olyan rész, aminek az alcíme "anyagok és módszerek" (materials and methods), ahol a szerző leírja milyen anyagokat használt fel, azokat honnét szerezte be, illetve milyen módszereket használt fel a kutatás során - itt kell leírni a felhasznált eszközöket és az eszközök forrásait. A biológiai kutatás "folyamatos" költségeinek második legfontosabb összetevői az egyszer használatos és fogyó-dolgok, mint például a legkülönbözőbb kémiai anyagok (sók, oldatok, oldószerek, enzimek, ellenyagok, idegmérgek), szűrők, pipettahegyek, mintatartók, gáz palackok, papír, kísérleti állatok. Természetesen még sorolhatnám, s most gondolom a legtöbb kutató nagyon hiányol a listáról pár alapvető és igen drága kit-et, nyomjelzett anyagot, stb.

A kutatásra olyan sokan és olyan sokat és állandóan költenek, hogy az egészségügyhöz hasonlóan kialakult a kutatókat ellátó ipar. Az árak pedig sok esetben egészen meglepően magasak, ami főleg az elhasználódó apró műanyag vagy fém alkatrészek, tömítések, gyűrűk, mütyűrök esetén szembetűnő. Amikor ezek előállítási költsége nagyon kis sorozatokat feltételezve is 100 forint alatti lehet (feltételezésem szerint), a kutatóhoz már több tízezer-100 ezer forintos áron kerül, ha az ember nem akar "buherálni". Márpedig ha az eszköz 50-100 millió forintba vagy még többe került, akkor az ember fia bizony óvatosan nyúl hozzá, másrészt rögtön nem találja olyan magasnak azt az árat.

A kutatókat előszeretettel fényképezik automata pipettával vagy egy mikroszkóp mellett. A színes folyadékok amiket ilyenkor pipettáznak szinte semmibe nem kerülnek, az eldobható pipettahegy pár forint, maga a pipetta pár tízezer forintba kerül - ezt nem érdemes leejteni... Egy mikroszkóp ára attól függ milyen cégtől van és mire való és attól is, milyen engedményt sikerül kipréselni a cég képviselőjéből (ami attól is függ, hogy veszünk-e valami mást is tőlük). Ez ebay-en pár száz dollárért már egész jó minőségű mikroszkópokat lehet vásárolni, de ha egy nemzetközileg elismert és a piacon régóta létező neves cégtől (Leica, Nikon, Olympus, Zeiss) akarunk vásárolni, akkor mindenképpen millió forintos nagyságrendről beszélünk.


Vissza a forráshoz


Az egyes tudományágak művelésének költségei és költségeloszlása erősen különbözik, ami közös, hogy ezekhez a forrásokhoz valamiképp hozzá kell jutni, ha az ember "tudományt akar művelni". A források, mint azt a bejegyzés elején írtam, állami- vagy magánjellegűek lehetnek. Mindkét esetben megbízásos vagy pályázati úton lehet a pénzhez hozzájutni. A megbízásos eset az, amikor pl. felkérnek egy ismert írót, hogy egy konkrét témában írjon egy könyvet és ezért pénzt kap, vagy amikor egy adott mérési módszerben jártas labornak fizet egy vegyipari cég, hogy végezzen el nekik a szerződésben meghatározott összegért egy méréssorozatot.

A pályázás lényege, hogy a pénzt adományozó megmondja mire-kinek adna mennyi pénzt majd ezután kiválasztja a jelentkezők közül azt vagy azokat akik végül megkapják ezt a pénzt. Legalábbis ez az elv. Pályázatokat írnak ki minisztériumok, minisztériumok által megbízott cégek (mint a MAG), cégek, alapítványok vagy akár magánemberek is. Magyarországon - de Európa nagyobb részén is - a kutatásra fordított pénz nagy részét az állam adja, míg a magánszektorból érkező források nagyobb hányada USA-ra jellemző. Ami ma Európában és Magyarországon a tudományos kutatás egyik komoly kerékkötője az a pályázati pénzek folyósításának és kezelésének módja.

Egyrészt egy pályázat megírása, majd a pályázati jelentések írása rengeteg időt és energiát elvesz a kutatótól mifelénk. Ha plusz pénz nélkül szeretnék a döntéshozók a tudományos kutatásokat előmozdítani, elég lenne lecsökkenteni a pályázatok méretét és egyszerűsíteni őket annyira, hogy ne kelljen az embernek minden pályázathoz pár száz oldalnyi dokumentációt elolvasni, kódszavakat tanulni, és főleg ne kelljen egy hétnél több időt eltölteni egy pályázat megírásával. Több idő maradna arra amiért fizetnek: a kutatásra.

Másrészt nagyon hosszú idő telik el a pályázatok leadási határideje és a döntés között, hogy ki nyerte el a pályázatot, majd ezután egy még sokkal hosszabb várakozás következik amíg megérkezik a pénz. Ez jellemzően 1 éves szintű várakozást jelent és ekkor is általában a pályázaton elnyert pénznek egy részét kapja meg a sikeres pályázó "előleg"-ként. A vicces az, amikor addigra már két jelentést kellett leadni, hogy mire ment el a pénz és hogyan hasznosult. Milyen pénz?! A pályázati pénzek nálunk jellemzően utófinanszírozást tesznek csak lehetővé, vagyis az embernek valahonnét már rendelkeznie kell a teljes kutatáshoz szükséges pénzzel. Azonban ez teljesen lehetetlen, ha csak pályázatokból származó pénzzel rendelkezünk. A pályázatok többségénél ugyanis számlákkal kell bizonyítani, hogy mire ment el mennyi pénz és amit az ember nem költött el, az elveszik.

A rendszer mégis működik valahogy, mivel vannak nem pályázatokon keresztül juttatott pénzek (például az MTA-nak adott állami pénz egy része az MTA intézeteibe kerül azok működtetésére), van sok cselezés és vannak megértő cégek akik megelőlegezik a műszerek és egyebek árát az ideiglenesen fizetésképtelen kutatónak. Nekem valahogy mégis elképesztően egészségtelennek és illogikusnak tűnik ez a rendszer, amit nem a pályázatok neveinek és rendszerének, vagy a pályázatelosztó-szervező rendszer hangolásával (kiszervezés-beszervezés-összevonás stb), hanem az alapok átgondolásával és átszervezésével kellene jobbá tenni

2008.05.19. 00:55 | SirMook | 13 komment

Címkék: pályázat pénz tudománytörténet

A bejegyzés trackback címe:

https://akciospotencial.blog.hu/api/trackback/id/tr40476180

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Prayer Mantis 2008.05.19. 18:37:58

Üdvözletem!

Volna néhány kérdésem (az egyébként remek) cikkel kapcsolatban.
A cikkben olvashattuk, hogy a pályázás már önmagában sem egy egyszerű folyamat. Engem az érdekelne, hogy a pályázatoknál illetve szerződéseknél van-e általában bármi egyéb kikötés, ami megnehezítheti a kuatatók dolgát? Gondolok olyanra, hogy megvan-e szabva egy bizonyos időkeret, amin belül eredményt kell felmutatni; vagy kell-e garanciát vállania a pályázó/támogatott intézménynek a sikeres kutatás kimenetelére? Illetve meglehet-e saccolni, hogy egy kutatás (amire pénzt adnak) milyen mértékben lesz sikeres vagy nem sikeres?
A válaszokat előre is köszönöm!

SirMook · http://akciospotencial.blog.hu 2008.05.19. 19:17:59

Prayer Mantis:
Általában nem egyszerűen időkeret van, hanem meg kell adni a pályázat futása (ami 1-5 év lehet) alatti időbeosztást is, úgynevezett mérföldköveket amiket az adott támogatási periódusban el kell érni. Tehát pl. be kell ígérni megígérhető dolgokat, hogy X pontig lejutunk eddig és eddig és ha nem sikerül/nem az jön ki, hanem valami más akkor Y pont felé megyünk el. Szóval egy szép, 1-5 éves tervet kell általában felépíteni, megmondani, hogy abban ki mivel, mennyi/milyen munkával vesz majd részt, minimum mennyi cikk, protokoll, mekkora adatbázis, hány darab szabadalmi bejelentes lesz stb.

Egy kutatás sikere.... hajaj, ez az amit a leggyakrabban nem annyira konnyu megitelni. Ha az ember raakad pl. egy uj rakgyogyszer-jelolt anyagra (es ezt is tervezte) akkor 5 ev alatt eleg sok mindent meg lehet tudni a dologgal kapcsolatban, de a klinikai kiserleteknek meg a kozeleben sem lesz es lehet, hogy kiderul meg 3 evvel kesobb, hogy az anyag nagyszeru, patkanyra, egerre veszelytelen, de sajnos kutyanak, disznonak mar halalos igy emberen ki sem szabad probalni. Elvesztetgetett 8 ev?
Habar nem nevezheto az elvart "sikernek", ayert nem biztos az sem, hogy ez a 5+3 ev elvesztegett ido volt. Mert kozben kinevelodott par uj fiatal kutato, mert mondjuk rajottek par fontos folyamatra ami mondjuk egyes rakos megbetegedeseknel potencialisab megtamadhato valamilyen gyogyszerrel (nem pont azokkal, amikkel a kiserletek mentek) stb stb. Egy burokrata szempontjabol viszont a siker szamokban merheto kell hogy legyen. Tehat egy kutatas akkor erte el a celjat, ha a palyazo kozolt annyi cikket a temaban amennyit vallat, sikerult kidolgoznia annyi es olyan protokollt amennyit vallalt stb stb. Mindettol fuggetlenul lehet, hogy en is azt mondanam, hogy "igen, sikerult", es az is lehet, hogy "hat ezt azert ne nevezzuk sikernek".

Garancia - igen, garanciat kell vallalni, vagyis a palyazati szerzodesben kotott vallalasok nem-teljesitese eseten a penzt ado szervezet visszakovetelheti a teljes addig kiutalt osszeget, kevesbe sulyos esetben nem koveteli vissza a penzt, csak nem folyositja a fennmarado reszt. En a gyakorlatban a kornyezetembol nem hallottam ilyen esetekrol, de az elmeleti lehetosege is ennek (nem beszelve arrol, hogy milyen rosszul mutatna ez egy kutato CV-jeben, de minimum ugyanonnet mar nem adnanak kesobb penzt) eleg ahhoz, hogy a kutatot mindent megtegyenn azert, hogy kritika ne erhesse a haz elejet.
Ez persze nem jelenti azt, hogy minden tervezheto evekre elore. Csak annyit hogy ugy csinalunk, mintha az lenne es figyelunk ra, hogy csak olyat igerjunk amit biztosan teljesiteni tudunk. Ez is eleg kontraproduktiv.

Nem mellekes az a korulmeny sem, hogy a jelenteseket amiket irni kell nem szakmabeli olvassa el, hanem egy burokrata ami mar ezer ilyen jelentest olvasott es csak a kulcsszavakra/ gyogymondatok megletere figyel, jo ha van szep abra az eredmenyekrol es nagyjabol ennyi. Ennek ellenere azert egy jelentes megirasa nem piskota. Az ember megsem irhat le hulyesegeket, mindig ott van a lehetosege, hogy egyszer egy szakmabeli is elolvassa es van olyan is a vilagon, hogy onbecsules :)

Prayer Mantis 2008.05.19. 19:38:37

Köszönöm a válaszokat! :)

SirMook · http://akciospotencial.blog.hu 2008.05.19. 19:39:43

Az amerikai pályázati rendszerekkel meg nincs nagy tapasztalatom (eddig kettot adtam be es egyet nyertem), de ezek sokkal kellemesebbek mint az otthoniak tobb tekintetben is. 1.) Gyakorlatilag nem volt hasznalati utmutato (osszesen valami fel oldal szoveg volt az EUs palyazatok tobbszaz oldalaihoz, vagy akar egy OTKA nehanyszor par tucat oldalahoz kepest), es nagyjabol minden egyertelmu volt.
2.) Az egyik megirasan eleg sokat dolgoztam, de mondjuk azert, mert nem is voltam tul ismeros meg a temaban akkor, a masikon harom napot.
3.) Dontest 2 illetve 3 honapon belul hoztak es a palyazaton elnyert penz 90 %-at elore fizetik egy-ket honapon belul, a palyazat elkezdesenek megfelelo honapban. Kell majd ev vegen irni egy jelentest es annak fenyeben adjak oda a maradekat a penznek.
4.) A penz amit adnak nem olyan rengeteg (30000 dollar - ez olyan OTKA-szintu) de viszont ez egy evre szol, egy osszegben utaljak at es en dontom el mire koltom es mikor. Megtehetem azt is, hogy most nem koltom el, a maradek megmarad kesobbre.
Nagyon sokat szamit az is, hogyan koltheti el az ember azt a penzt amit elnyert. Ha nincs elkoltesi-stressz (amint megjott a penz azonnal el kell kolteni, kulonben elvesz), az ember ovatosabban es okosabban vasarolhat, kivarhat akciokat, vagyis effektive tobbet er ugyanaz a penz.

b3ck 2008.06.04. 00:09:55

Szia!

Nagyszerű kis cikk, köszönjük szépen!
Meg szabad tudni, hogy most pontosan mit kutatsz és hogy melyik laborban dolgozol?

Üdv: Isti

gromit 2008.06.08. 11:09:09

kerékkötőlye

:D

áááááá

SirMook · http://akciospotencial.blog.hu/ 2008.06.08. 22:19:15

Auuu, nem tudom hogy jött kibelőlem ez az "ly", elütésre nem hivatkozhatok... köszi gromit a figyelmeztetést!


Isti, elnézést, hogy csak most reagálok, kicsit gondolkoztam azon, mennyi és milyen információt adjak meg magamról a neten.
Jelenleg retina-kutatást végzek a Moran Eye Center-ben ami egy szemészeti+kutatási központ. Űgy néz ki, hogy van egy nagy épület aminek az egyik felében szemészek, optikusok és patika található, a másik felében meg kutatnak. Az egész a University of Utah-hoz tartozik, de a fenntartását a gyógyításból bejött pénzekből fedezik és az épületet adományokból építették fel.
A kutatócsoportomon belül én csinálom a "fiziológiát" ami fluoreszcens leképező és elektrofiziológiai módszereket takar.

Mia 2008.07.15. 17:25:59

Hahó!

Már alig várom az új cikkeket! Remélem nem azért maradnak el mert vmi baj történt...
Bocs ha kicsit türelmetlen vagyok, de ez így van ha egy jó oldalt találok:) (és már végig olvastam az összes bejegyzést...hát igen, kicsit unatkoztam:D)

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2008.07.17. 11:16:57

Nem dehogy, nem történt semmi baj, csak tele vagyunk munkával és nem jutott időnk a blogra. Remélem pár héten belül most már a végére érünk, és akkor ígérem, bepótoljuk a kihagyást.

kubelka 2008.09.24. 12:44:11

lassan október lesz! addig olvassunk blikket vagy mi van már?! menjetek alkotói szabadságra.

SirMook · http://akciospotencial.blog.hu 2008.09.26. 07:24:12

Kubelka, teljesen igazad van a sok felkiáltó- és kérdőjellel. Vasárnapig érkezik egy-egy új bejegyzés tőlem és Ziebitől... kitartás :)
Köszönjük a türelmetlenkedést :)

Dr.Guriga 2008.11.02. 06:56:09

Halihó, Ifjúság! :)

Jómagam sem kutató, sem gyakorló természettudós nem vagyok. Csupán egy, a természettudományok iránt érdeklődő, az új dolgokra (talán) nyitott, korábban logopédiával és pszichológiával foglalkozó, jelenleg már nyugdíjas valaki. Örömmel fedeztem fel, és olvasom ezt az oldalt, szeretettel
gratulálok az ötlethez, és hálásan köszönöm a sok, számomra rendkívül érdekes és új információt!

Minden jót az alkotóknak, kérdezőknek és hozzászólóknak is!

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2008.11.02. 19:02:30

Köszönjük szépen a jókívánságokat. Remélem, a jövőben is érdekes írásokkal tudunk majd szolgálni.