
Ha ezt a jelzőt halljuk: "ragadozó", rögtön eszünkbe jut legnagyobb ragadozó emlős a jegesmedve, vagy egy oroszlán. Biológiában járatosaknak még megemlíthetik a sok rovarfogó növényt, amelyek manapság egyre népszerűbbek mint házi kedvencek. Nade ragadozó gomba? Ez csak egy vicc, ugye? Nem, közel sem az, lássuk csak….

A gombák körében is ismerünk ragadozókat. Ezek a gombák nagyrészt a
Deuteromycota, kisebb részt a
Zygomycota (járomspróás gombák) közé tartoznak. Az egyik legismertebb ragadozó gombacsoport az
Arthrobotrys nemzetség. Ezek a fonalas gombák fogóhifákat növesztenek, amelyek az áldozat, jelen esetben egy fonálféreg megragadására szolgálnak. A fogóhifák másodpercek leforgása alatt behálózzák az áldozatot és belenőnek, hogy a kis féreg testének anyagait tápanyagként használják fel. A folyamat mechanizmusa még nem teljesen tisztázott, valószínűleg a gombasejt turgorváltozásain alapul a fogóhifák gyors mozgása.

A talajban élő fonalférgek egy része gyökerek rágcsálásával szerzi meg a mindennapi betevőt, ezzel súlyosan károsítják a növény legfőbb felszívó felszínét, ami a gyengébb egyedeket akár el is pusztíthatja. Csak néhány adat, ami mutatja a kis férgek falánkságának mértékét: a füves közösségek elsődleges produkciójának a negyedét fogyasztják el. Befolyásolják a területen a növények sokféleségét, és hatnak a szukcessziós folyamatokra is. Tehát akárhogy is nézzük jelenlétük nem túl előnyös a növények szempontjából. Távoltartásuk történhet vegyszerekkel, de ezek magukban rejtik a környezet és egészségkárosítás veszélyét, valamint fennáll a veszélye hogy a cél-organizmusok előbb-utóbb rezisztensek lesznek rájuk.
Korszerűbb megoldást jelent a fent említett un. "nematofág" (Nemathoda fonalféreggel táplálkozó) gombáknak a biokontroll céljából való felhasználása, azaz különböző nematicidek (fonalféreg ölő szerek) helyett a férgek természetes ellenségét, a gombát vetik be. A ragadozó gomba hatékonyságának növelését alapvetően két irányból lehet megközelíteni: növelni lehet a „gyilkoló” hatékonyságot és a túlélést. Viszonylag kevés információ áll rendelkezésre a ragadozó gombák életmódjának molekuláris hátteréről.

Az egyik legközönségesebb nematofág gombát, az
Arthobotrys oligospora-t vizsgálva sikerült azonosítani 2 olyan faktort, amely kapcsolatba hozható a gomba féreg-ölő képességével. Az egyik egy lektin (szénhidrát kötő molekula), a másik pedig egy PII nevű fehérje, ami egy szerin proteáz. Hasonló proteázokat már sikerült izolálni más nematofág fajokból is. A proteáz pontos funkcióját még nem sikerült meghatározni, az azonban biztos, hogy szerepe van a gomba féreg kutikuláján való áthatolásban.
Ha jól sejtem, fogunk még hallani a ragadozó gombákról….:)
Anna M.Pimkiewicz és mts (Community Ecology,2007 March):Soil microorganisms control plant ectoparasitic nematodes in natural coastal foredunes
Johan Ahman és mts (
Microbiology and Gene Technology,2002 April):Improving the Pathogenicity of a Nematode-Trapping Fungus by Genetic Engineering of a Subtilisin with Nematotoxic Activity
További érdekességek:
http://www.biological-research.com/philip-jacobs%20BRIC/ar-olig.htm
Utolsó kommentek