Ha ezt a jelzőt halljuk: "ragadozó", rögtön eszünkbe jut legnagyobb ragadozó emlős a jegesmedve, vagy egy oroszlán. Biológiában járatosaknak még megemlíthetik a sok rovarfogó növényt, amelyek manapság egyre népszerűbbek mint házi kedvencek. Nade ragadozó gomba? Ez csak egy vicc, ugye? Nem, közel sem az, lássuk csak….
A gombák körében is ismerünk ragadozókat. Ezek a gombák nagyrészt a Deuteromycota, kisebb részt a Zygomycota (járomspróás gombák) közé tartoznak. Az egyik legismertebb ragadozó gombacsoport az Arthrobotrys nemzetség. Ezek a fonalas gombák fogóhifákat növesztenek, amelyek az áldozat, jelen esetben egy fonálféreg megragadására szolgálnak. A fogóhifák másodpercek leforgása alatt behálózzák az áldozatot és belenőnek, hogy a kis féreg testének anyagait tápanyagként használják fel. A folyamat mechanizmusa még nem teljesen tisztázott, valószínűleg a gombasejt turgorváltozásain alapul a fogóhifák gyors mozgása.
A talajban élő fonalférgek egy része gyökerek rágcsálásával szerzi meg a mindennapi betevőt, ezzel súlyosan károsítják a növény legfőbb felszívó felszínét, ami a gyengébb egyedeket akár el is pusztíthatja. Csak néhány adat, ami mutatja a kis férgek falánkságának mértékét: a füves közösségek elsődleges produkciójának a negyedét fogyasztják el. Befolyásolják a területen a növények sokféleségét, és hatnak a szukcessziós folyamatokra is. Tehát akárhogy is nézzük jelenlétük nem túl előnyös a növények szempontjából. Távoltartásuk történhet vegyszerekkel, de ezek magukban rejtik a környezet és egészségkárosítás veszélyét, valamint fennáll a veszélye hogy a cél-organizmusok előbb-utóbb rezisztensek lesznek rájuk.
Korszerűbb megoldást jelent a fent említett un. "nematofág" (Nemathoda fonalféreggel táplálkozó) gombáknak a biokontroll céljából való felhasználása, azaz különböző nematicidek (fonalféreg ölő szerek) helyett a férgek természetes ellenségét, a gombát vetik be. A ragadozó gomba hatékonyságának növelését alapvetően két irányból lehet megközelíteni: növelni lehet a „gyilkoló” hatékonyságot és a túlélést. Viszonylag kevés információ áll rendelkezésre a ragadozó gombák életmódjának molekuláris hátteréről.
Az egyik legközönségesebb nematofág gombát, az Arthobotrys oligospora-t vizsgálva sikerült azonosítani 2 olyan faktort, amely kapcsolatba hozható a gomba féreg-ölő képességével. Az egyik egy lektin (szénhidrát kötő molekula), a másik pedig egy PII nevű fehérje, ami egy szerin proteáz. Hasonló proteázokat már sikerült izolálni más nematofág fajokból is. A proteáz pontos funkcióját még nem sikerült meghatározni, az azonban biztos, hogy szerepe van a gomba féreg kutikuláján való áthatolásban.
Ha jól sejtem, fogunk még hallani a ragadozó gombákról….:)
Anna M.Pimkiewicz és mts (Community Ecology,2007 March):Soil microorganisms control plant ectoparasitic nematodes in natural coastal foredunes
Johan Ahman és mts (Microbiology and Gene Technology,2002 April):Improving the Pathogenicity of a Nematode-Trapping Fungus by Genetic Engineering of a Subtilisin with Nematotoxic Activity
További érdekességek:
http://www.biological-research.com/philip-jacobs%20BRIC/ar-olig.htm
Ragadozó gombák
2007.11.07. 13:53 | Ziebi | 7 komment
Címkék: ragadozó arthrobotrys
A bejegyzés trackback címe:
https://akciospotencial.blog.hu/api/trackback/id/tr14221329
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
lysine 2007.11.08. 17:39:09
Kedves Ziebi!
Megint sokat tanultam, köszönöm :-)
Volna két kérdésem is: mit ábrázol a kicsi ábrád balra, az ajánlóban, és hogy mi a gombasejtek turgormozgása?
Megint sokat tanultam, köszönöm :-)
Volna két kérdésem is: mit ábrázol a kicsi ábrád balra, az ajánlóban, és hogy mi a gombasejtek turgormozgása?
Ziebi 2007.11.08. 19:04:56
Lysine:)
A kis ábra a kereklevelű harmatfüvet (Droselia rotundifolia-t ábrázolja). Annak apropóján került be a postba, hogy ez a növényke bizony megemészti azokat a rovarokat amelyek a ragacsos felszínénm megtapadnak.
A turgormozás alatt a gombafonalak vagy másnéven hifák vízzel való telítettségi állapotát értjük. :)
A kis ábra a kereklevelű harmatfüvet (Droselia rotundifolia-t ábrázolja). Annak apropóján került be a postba, hogy ez a növényke bizony megemészti azokat a rovarokat amelyek a ragacsos felszínénm megtapadnak.
A turgormozás alatt a gombafonalak vagy másnéven hifák vízzel való telítettségi állapotát értjük. :)
lysine 2007.11.09. 09:17:09
Köszi!
Dömper Ármánd 2007.11.11. 22:23:17
"A fogóhifák másodpercek leforgása alatt behálózzák az áldozatot és belenőnek"
Ez eléggé úgy hangzik, mint valami B kategórás horrorfilm :)
Fölmerült bennem két kérdés is ezzel kapcsolatban, az egyik, hogy honnan tudja a gomba, hogy mikor kell behálózásba kezdeni, a másik, pedig, hogy a gomba ilyenkor tényleg új részeket növeszt, vagy csak egy meglévő részét változtatja el, hogy az a feladatnak megfeleljen? Megjegyzem, a biológiához eléggé kevéssé értek, bocsánatot kérek, ha valami nagy hülyeséget kérdeztem.
Ez eléggé úgy hangzik, mint valami B kategórás horrorfilm :)
Fölmerült bennem két kérdés is ezzel kapcsolatban, az egyik, hogy honnan tudja a gomba, hogy mikor kell behálózásba kezdeni, a másik, pedig, hogy a gomba ilyenkor tényleg új részeket növeszt, vagy csak egy meglévő részét változtatja el, hogy az a feladatnak megfeleljen? Megjegyzem, a biológiához eléggé kevéssé értek, bocsánatot kérek, ha valami nagy hülyeséget kérdeztem.
Kupac 2007.11.12. 22:41:33
Huhh, azért ez is elég félelmetes:
www.youtube.com/watch?v=CCOQ0VU24xw
www.youtube.com/watch?v=CCOQ0VU24xw
Ziebi 2007.11.13. 08:54:15
Kedves Ármánd!
Igen, elég durva ha belegondolunk:)
Az ilyen behálózós történetek általában kémiai jelek leadásával és felvételével kezdődnek.A féreg termel valami anyagot, amit a gomba érzékel, és minél nagyobb a koncentrációja annak az anyagnak, annál közelebb van a féreghez.Persze a féreg nem akar öngyilkos lenni, nem azért termel kémiai anyagokat hogy jöjjenek a gombák és megtalálják.Ezek olyan vegyületek amiket a féreg minden körülmény között kibocsájt magából, konkrétumokat nem tudok, de gondolom valami alap anyacseréből szárazó molekula lehet...
Ami a hifanövekvést illeti, én úgy gondolom, hogy először csak körbeveszi, aztán amint elkezdte felszívni a féreg anyagait, beépíti azt a növekvő gombafonálba, és nyilván ha van ilyen jellegű táplálék akkor jobban is növekszik a jószág.:)
huh, remélem érthető lett amit írtam (még reggel van:)), ha nem, kérdezzetek:)
Igen, elég durva ha belegondolunk:)
Az ilyen behálózós történetek általában kémiai jelek leadásával és felvételével kezdődnek.A féreg termel valami anyagot, amit a gomba érzékel, és minél nagyobb a koncentrációja annak az anyagnak, annál közelebb van a féreghez.Persze a féreg nem akar öngyilkos lenni, nem azért termel kémiai anyagokat hogy jöjjenek a gombák és megtalálják.Ezek olyan vegyületek amiket a féreg minden körülmény között kibocsájt magából, konkrétumokat nem tudok, de gondolom valami alap anyacseréből szárazó molekula lehet...
Ami a hifanövekvést illeti, én úgy gondolom, hogy először csak körbeveszi, aztán amint elkezdte felszívni a féreg anyagait, beépíti azt a növekvő gombafonálba, és nyilván ha van ilyen jellegű táplálék akkor jobban is növekszik a jószág.:)
huh, remélem érthető lett amit írtam (még reggel van:)), ha nem, kérdezzetek:)
Dömper Ármánd 2007.11.14. 22:57:01
Világos. Ez a kémiai módszer soha nem jutott volna az eszembe. Végül is nagyon frappáns megoldás. Köszönom a választ!
Utolsó kommentek