Ajánlj témát!

Miről szeretnél olvasni nálunk? Ha nem árulod el, csak találgatunk. Írjatok arról, hogy...

Kik vagyunk mi?

Az Akciós Potenciál egy agykutatással illetve más biológiai témákkal foglalkozó fiatalokból álló baráti, munkatársi közösség. Azért indítottuk a blogot, hogy az általunk űzött tudományágak új eredményeit közérthető módon, érdekesen mutassuk be az érdeklődöknek. Nem törekszünk tudományos igényű részletességre, de nem is elégszünk meg annyival, hogy "brit tudósok kimutatták..."

Utolsó kommentek

Szerzők

RSS feed

Rovatok

Címkék

creative commons

Creative Commons License
Terjeszd, használd, hivatkozd

Egyéb

Elvágott agyféltekék

Az agykutatással kapcsolatban a mainstream media egyik visszatérő vesszőparipája az emberek kategorizálása aszerint, hogy jobb vagy bal agyféltekéjük az úgymond domináns. Néhány hete-hónapja járta be például a netet a forgó lány sziluettje, ami a hoax elindítója szerint elárulta, hogy melyik agyféltekénk viszi a prímet. Ez természetesen akkora hókuszpókusz, hogy engedelmetekkel be sem linkelem. Azonban mint minden homályos téveszmének, ennek is van valami ködbe vesző valóságalapja. Nevezetesen az, hogy bizonyos tulajdonságok, képességek egyértelműen hozzárendelhetők egyes agyterületekhez. Mivel pedig agyunk funkcionálisan nem szimmetrikus, ezek az agyterületek az esetek jelentős részében szükségszerűen valamelyik agyféltekében lokalizálódnak. A bal oldali temporális lebenyhez köthető névmemória fejlettsége azonban nem jelenti azt, hogy az illető arcmemóriája szükségszerűen gyengébb lenne, annak ellenére, hogy az arcmemóriát inkább a jobb oldali temporális lebennyel hozzák összefüggésbe. És nem jelenti azt sem, hogy a jobb névmemória együtt járna a kifinomultabb beszédkészséggel, holott a beszédközpont szintén a bal agyféltekében található.

Mindezt csak azért tartottam szükségesnek megjegyezni, hogy világos legyen: az agyműködés funkcionális alapjai az agyterületek, vagy azok kisebb részei, vagy az idegsejtek, kinek mi tetszik, de semmiképpen sem az agyféltekék. És azért, hogy kevésbé legyen meglepő, hogy az agyféltekék közötti kapcsolat megszakítása korántsem jár olyan drasztikus következményekkel, mint azt képzelnénk.

A két agyféltekét összekötő rostköteg, a corpus callosum átvágása nem számít újdonságnak. A lobotómia sötét korszakában például olyan gyakran alkalmazták ezt a módszert, hogy az így kezelt kutyák saját nevet kaptak. A név már nem ugrik be sajnos, de talán kommentben valaki kisegít. A corpus callosum átvágása azonban nem csak ilyen barbár kísérletekben, de súlyos betegségek kezelésekor is felmerül. A következő videón látható páciens epilepsziában szenvedett, ami napi 2-3 rohammal járt. Ilyen súlyos esetben, ha a gyógyszeres kezelés nem segít, az egyetlen lehetséges módszer az agyműtét. Ennek során általában eltávolítják a rohamot előidéző területet, ritkább esetben átvágják a corpus callosumot. A páciensnél ezt a módszert alkalmazták. Sikeresen - a rohamai a műtétet követően megszűntek. A rohamokkal együtt azonban a két agyféltekéje közötti kapcsolatról is le kellett mondania. Mint már említettem, ez nem is olyan elviselhetetlen, mint gondolnánk. Néhány dolog azonban természetszerűen máshogy működik.



A kísérlet röviden: a páciensnek egy képernyő közepére kell fókuszálnia, ezzel elérik, hogy a középtől balra megjelenő dolgokat kizárólag a bal oldali látóterében, míg a jobb oldaliakat a jobb oldali látóterében érzékelje. A bal oldali látótérből érkező ingerek a jobb agyféltekében dekódolódnak és vica versa. Mivel a két agyfélteke között jelen esetben nincs összeköttetés, az információt kizárólag az adott féltekében található agyterületek tudják feldolgozni. Ennek megfelelően a jobb oldalon megjelenő szavakat a páciens gond nélkül meg tudja nevezni, hiszen azokhoz rendelkezésére áll a bal agyféltekében lévő beszédközpont. A bal oldalon megjelenő szavakat azonban - bár az értelmüket természetesen felfogja - nem képes visszamondani. Lerajzolni azonban le tudja őket a jobb agyféltekéje által irányított bal kezével. Ezt követően a rajz alapján immár a beszédközpontját is használva meg tudja nevezni az eredeti szót.

Valójában tehát ugyanazt a folyamatot hajtja végre, ami egy egészséges emberben is lezajlik: a jobb oldali látókéreg átadja az információt a bal oldali beszédközpontnak. A különbség csak annyi, hogy ő mindezt a testén kívül teszi.

2007.12.11. 04:29 | psychenova | 45 komment

Címkék: agyterületek corpus callosum

A bejegyzés trackback címe:

https://akciospotencial.blog.hu/api/trackback/id/tr96259916

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mühl Ancsa 2007.12.11. 09:19:30

Igazából a cikk kapcsán kérdezni szeretnék.
Ha valaki corpus callosum agenesia-val születik, akkor hasonló dolog játszódik le az agyban, vagy az egészen más? Ott sincs kapcsolat elvileg a két agyfélteke között.Erről a rendellenességről szeretnék többet olvasni,de sajnos az interneten sem találtam komplex cikket róla. Tudnátok erről is írni?!
Köszönöm

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2007.12.11. 10:18:34

Túl sokat sajnos nem tudok mondani róla, mivel most először hallottam erről a betegségről. Ahogy utánanéztem, nincs túl nagy szakirodalma. A Google-val találtam pár hasznosnak tűnő oldalt, de ezeket már gondolom ismered:
www.emedicine.com/radio/topic193.htm
www.thefetus.net/page.php?id=107

Az mindenesetre valószínű, hogy jelentős különbségek lehetnek egy műtétileg átvágott corpus callosum és a corpus callosum agenesia között. A corpus callosum agenesia ugyanis fejlődési rendellenességnek tűnik, és az őt kiváltó hatás adott esetben más funkciókra is hatással lehet. A műtéti átvágás egy ennél jóval "tisztább" helyzet, ott nem sérülnek párhuzamosan más agyterületek.

Sajnálom, hogy nem tudtam többet segíteni, de talán a kommentelők között lesz valaki, aki többet tud erről a betegségről.

santiago 2007.12.11. 10:36:40

Gondolom ahhoz, hogy a kalapács képét meg tudja nevezni, kell valami asszociáció a kép és a név között, valami fajta memória. Vagy a kalapács emléke a bal féltekében van (ilyenkor lennének dolgok, amiket nem tud megnevezni), vagy mindkét féltekénkben megvan ugyanaz az információ kétszer.
A corpus callosumon kívül nincs más összeköttetés a két agyfélteke között?
És vajon miért lerajzolta a bal oldali képeket, miért nem írta le a nevüket?

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2007.12.11. 12:11:41

Jó kérdések.
A kép és a név között természetesen megvan az asszociáció, és mindehhez nincs is szükség valami korábbi, a műtét előtti korszakból származó ismeretre. Elég ha látsz egy képet és valaki megmondja a hozzátartozó szót. Ezt azután az agyunk elraktározza, de nem úgy, hogy összeköti a képet a névvel, hanem úgy, hogy a kalapács _fogalmához_ hozzárendeli egyrészt a kalapács szót (ez történik a bal agyféltekében), másrészt a kalapács képét (a jobb agyféltekében). Tehát nem arról van szó, hogy ugyanaz az információ tárolódna két különböző helyen, hanem két különböző információ két különböző helyen. Hogy aztán mi ez a bizonyos _fogalom_, ami tárolódik, azzal kapcsolatban szerintem mind a neurológusok, mind a pszichológusok, mind a filozófusok csak sötétben tapogatóznak.
Az persze szintén jó kérdés, hogy miért nem a nevet irta le. Valószinűleg azért, mert az irás is a beszédközponttal áll kapcsolatban. Legalábbis erre tippelek.
A két agyfélteke között pedig legjobb tudomásom szerint nincs más idegi szintű kapcsolat, csak a corpus callosum. De javitson ki valaki, ha tévedek.

santiago 2007.12.11. 17:37:45

Valakik találtak olyat, hogy pár sejt tüzel specifikusan akkor, ha a kísérleti személy egy tárgy/személy képét vagy nevét leírva látja. Ezek lehetnek azok a sejtek, amik a fogalomhoz tartozó memórianyomokat előhívják.
Az írás a beszédközponttal van kapcsolatban? Végülis az ember az egyetlen, aki tud beszélni és ha jól tudom, írni is. Akkor viszont érdekes lenne, hogy ez az ember tud-e bal kézzel írni :)

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2007.12.11. 20:03:09

Nem állítottam, hogy az írás a beszédközponttal lenne összefüggésben, csak tippeltem, hogy ez lehet esetleg a magyarázat a kérdésedre. Az egyébként tényleg érdekes kérdés lenne, hogy tud-e bal kézzel írni. Rajzolni egész jól tud ahhoz képest, hogy jobbkezes. Ezen a videón például jól látszik az a képessége, hogy a külön működő agyféltekéinek köszönhetően az egészséges embereknél sokkal jobban tud a két kezével két különböző dolgot rajzolni.
vvi.onstreammedia.com/cgi-bin/visearch?user=pbs-saf&template=template.html&query=brain&category=0&viKeyword=brain&submit=Search&page=19
(a The Man With Two Brains címú videó)

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2007.12.11. 20:08:10

A memórianyomokkal kapcsolatban pedig: valószínűleg valamilyen fMRI vagy PET vizsgálatról volt szó. Ezek azonban nem egyes sejtek, hanem nagyobb területek aktivitását mutatják. Amennyire én tudom, egyes sejtekhez még senki nem tudott memórianyomokat hozzárendelni. Bár tényleg nem vagyok otthon ebben a témában.
Az fMRI, PET és más agykutatásban alkalmazott módszerekről remélhetőleg hamarosan írni fogunk egyébként.

Dr Watson 2007.12.15. 11:16:29

Psyche:
tévedsz, nézz utána a 'commissura anterior'-nak...

De az elnagyolt szöveg megér még más miséket is.
Majd később.
Azért jó, hogy nem halt meg a blog.
Üdv
W

Dr Watson 2007.12.15. 17:01:40

Ennek a mondatnak például mi értelme van: "A két agyféltekét összekötő rostköteg, a corpus callosum átvágása nem számít újdonságnak. A lobotómia sötét korszakában például olyan gyakran alkalmazták ezt a módszert, hogy az így kezelt kutyák saját nevet kaptak." ?

Mi köze van a lobotómiának a kallozotómiához? mikor volt ennek az akárminek a sötét kora? A kutyáknak pedig ma is van saját nevük.

Még jövök
Üdv
W

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2007.12.16. 21:58:09

Igaz, a commissura anterior valóban egy másik kapcsolat a féltekék között.

A lobotómiának és a kallozotómiának pedig csakugyan nincs sok köze egymáshoz, de ha jól emlékszem az egyetemi élettan könyvből, a 40-es években, a lobotómia aranykorában végezték nagy léptékben ezeket a corpus callosum átvágásokat kutyákon. A kettő között szerintem igenis lehet kapcsolat, abban az értelemben, hogy akkoriban a mainál sokkal "bátrabban" alkalmazták az ilyen destruktív módszereket. Más volt a viszony hozzájuk. A szó egyébként - ami sajnos azóta sem jutott eszembe - nem egy-egy kutya neve volt természetesen, hanem azt jelentette, hogy olyan kutya, aminek el van vágva a corpus callosuma. Úgy, ahogy a kappan herélt kakast jelent. És mivel külön nevet kaptak az ilyen kutyák, el lehet képzelni, hogy nem egy-két esetben alkalmazták a módszert.

Dr Watson 2007.12.17. 22:51:07

:-) OK

Egy rövid kérdés: Honnan tudja a jobb félteke, hogy neki most (a bal kézzel) le kell rajzolnia a saját látóterében látott dolgot?
(Nagy ravasz ez a Gazzaniga...)

Üdv
W

Dr Watson 2007.12.17. 23:06:46

Ancsa (et al), ez is érdekes szerintem, bár biztos ismeritek, de hátha nem:
www.umaine.edu/edhd/_private/minding_the_gap.htm

Nagyon valószínűnek tartom, hogy a CC agenezises embereknél NEM az a helyzet, mint a késői átvágás esetében. Egyfelől az agenezis sokféle lehet, és feltehetőleg nem gyakori a teljes hiány, másfelől ez utóbbi esetében a teljes idegrendszeri fejlődés a CC-n keresztüli kapcsolat nélkül megy végbe, ami egészen eltérő struktúrákat fog létrehozni, mint "normálisan". Érdekes lenne pl. megnézni, hogy egyáltalán hogy állunk a látóidegrostok kereszteződésével teljes kongenitális CC-hiányban. Nekem az volna a feltevésem, hogy egészen más mintát kapnánk mint ép CC mellett, így már eleve a látóterek is másként oszlanának meg. A többit nem tudom. Azt is írják, és valószínűnek tűnik, hogy a CC agenezisét eleve csak azoknál veszik egyáltalán észre, akiknek más fejlődési rendellenessége is van ezzel együtt. Pusztán önmagában feltehetőleg semmilyen hétköznapi tünetet nem okoz(na).
W

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2007.12.18. 20:44:06

"Honnan tudja a jobb félteke, hogy neki most (a bal kézzel) le kell rajzolnia a saját látóterében látott dolgot?"

Trükkös kérdés vagy sima?
Ha sima: megmondja neki a kísérletvezető. Pontosabban ez a páciens már évek vagy évtizedek óta csinálja Gazzanigával ezeket a kísérleteket, szóval jó eséllyel tudja előre, mikor mi jön.
Ha trükkös: fogalmam sincs, mire gondolsz :)

Dr Watson 2007.12.19. 13:25:37

Nem nagyon trükkös, hanem a következőre gondolok:
többszörösen is írtuk ugye, hogy a "beszéddomináns" félteke a bal. Ez az a félteke, amelyik el bírja mondani, mit miért csinál, sokszor interpretálva olyan eseményeket is, amiknek nem ismeri az okát. De ez a félteke az, amelyik MEGÉRTI a beszédet, "lefordítja" az utasításokat. (Jó, ezt az állítást lehet finomítani, kérdés, hogy hogyan, és milyen evidenciákra alapozva.) A jobb félteke (mint fent) nem beszél és ennek megfelelően nem, vagy csak igen korlátozottan ért.
A kérdés mégegyszer: hogyan _mondja el_ a kísérletvezető a jobb féltekének, hogy mi a feladata, mit kell tennie (az általa irányított bal kézzel)?
W

aron 2007.12.19. 13:25:47

Ez már nekem is eszembe jutott!
Ugyanis a kísérletvezető hiába mondja meg neki, hiszen a jobb agyféltekéje nem tud beszélni. Vagy értelmezni azért tudja a hallottakat, csak a beszédképző szerveket nem tudja mozgatni?
Tényleg érdekes ez a felvetés...

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2007.12.19. 13:36:26

Csakugyan érdekes kérdés. Viszont egész biztos vagy abban, hogy a jobb félteke nem tudja értelmezni a beszédet? Én azért nem vennék erre mérget. Bár őszintén szólva nem tudom, hol zajlik a beszédfeldolgozás.
De még ha igy is van, akkor sem okozhat problémát, hogy más módon, nem beszéddel megértessenek vele egy ilyen egyszerű feladatot. Stopposként én is mindig igy beszélgettem a kamionsofőrökkel :)

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2007.12.19. 13:40:00

Egyébként többször is irtuk már itt, hogy a corpus callosum átvágása nem jár a mindennapi életben különösebb következményekkel. Ha csakugyan nem lenne képes a jobb félteke a beszéd feldolgozására és ezáltal a páciens gyakorlatilag semmilyen verbális stimulusra nem tudná a bal kezét irányitani, az szerintem elég gyorsan kiderülne.

Dr Watson 2007.12.19. 14:54:32

Nem ez a gond, psyche.
1) természetesen a jobb féltekének is vannak nyelvi funkciói. Ahogy fönt írtam, nem világos, hogy pontosan mennyi és milyen, erre jó lenne valamilyen evidenciát látni.
2) Másrészt viszont a leírt kísérletek és Gazzaniga egyéb eredményei is azon alapulnak, hogy egyértelműen a bal félteke a nyelvi, és azt is interpretálja, amit a másik csinál, amit nem belülről tud, hanem "kívülről". Erről csak ő is tud beszámolni. A félelmetes ebben az, hogy lehet, hogy ez ép CC mellett is így van.
Nem szól azonban a fáma arról, hogyan instruálja a nem beszélő féltekét egyszerűbb-bonyolultabb feladatok elvégzésére. Ezt a kérdést igazából elmismásolja.
Tehát mégegyszer: eredményei úgy érdekesek, ha a jobb félteke nem beszél, ekkor viszont nehéz megmondani, hogyan ért(i meg a feladatot....).
Jó azt is tudni, hogy a kallozotómiában a commissura anteriort nem vágták át.
W

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2007.12.20. 13:15:21

Az általad leírt gondoloatmenettel szerintem az a gond, hogy elválaszthatatlannak tekinti a beszédet és a beszédértést. A kísérlet nem arra alapul, hogy a bal félteke a nyelvi, mindössze arra, hogy ott (és csak ott) van a beszédközpont. A beszédértés ettől még lehet bárhol máshol is.
Nekem egyébként személy szerint érzésből is egészen különböző dolognak tűnik a beszéd és a beszédfeldolgozás. Inkább azon csodálkoznék, ha ez a két dolog azonos struktúrához kötődne, mint azon, hogy különbözőekhez. Elég csak arra a nem kis számú embertársunkra gondolni, akiknek a folyamatos beszéd szinte a lételemük, a beszédértéssel viszont már korántsem állnak ilyen bensőséges viszonyban.

Dr Watson 2007.12.20. 13:49:18

Vicces amit írtál, de minden jel arra utal, hogy a nyelvi készségek ebben az értelemben egységes "modul"-t alkotnak. Nem tudnék olyan dupla disszociációs esetet felidézni, amelyikben külön sérül beszédprodukció és beszédértés. A nyelvi készség sérülései az afáziák, általában bal féltekei sérüléshez köthetőek, és mindegyik involvál produkciós és percepciós deficitet. A "Broca area" környéki léziók inkább a produkciót, a "Wernicke terület" közeliek meg inkább a percepciót érintik. Jobb féltekei sérülések esetén a nyelvhez kötődő készségek közül leginkább a prozódia sérülhet, meg esetleg a "pragmatika", ami a nyelvi megnyilvánulások szituációhoz kötését jelenti. EZ értésközeli dolognak tűnhet, de feltehetőleg a féltekeközti kapcsolatok épségét feltételezi. Szóval én igenis azt gondolom, hogy értés és produkció egységes rendszert alkot, és nem gondolom, hogy a "nem beszélő" féltekének volna külön beszédmegértő képessége. Ha tudnánk találni olyan esetleírást, ahol nem beszéddomináns féltekei sérülésnél megértési probléma jelentkezik, vagy olyat, ahol domináns féltekei lézió miatt kialakult globális afáziában van reziduális beszédértés, akkor elhinném, hogy nem egységes eszközről van szó, abban az értelemben, hogy a jobb félteke is lazán ért.

Dr Watson 2007.12.20. 14:09:23

OK, egy picit utánanéztem, és félig vissza kell vonnom amit írtam. És azt kell hozzátennem, hogy individuálisan kell tekintenünk a dolgokat (annyira sok CC átmetszett páciens nem is volt), (ma már amúgy is csak korlátosan tekintjük igaznak a beszéddomináns vs. néma félteke dichotómiát: nők esetében eleve kisebb fokú lateralizációról szoktak beszélni, sőt, náluk a lateralizáció mértéke a ciklus szakaszaival változik! ...tehát dinamikus ügy) SZóval, volt pédául Gazzaniga dr páciensei között J.W., akinek igazán néma jobb féltekéje volt, "kiváló auditoros és vizuális szótárral rendelkezett, és képes volt egy csomó szemantikus és nyelvtani feladat elvégzésére" (Gazzaniga 2000, pp1359-60). Egy P.S. nevű beteg egész szofisztikált nyelvi készséggel rendelkezett, finom jelentésbeli különbségek észlelésére volt képes, és még beszédet is tudott generálni a jobb féltekéjéből. (uo 1359). Volt egy V.P. nevű, akinek jó lexikonja volt, meg tudta állapítani egy hallott mondatról, hogy nyelvtanilag helyes-e, de ezt az ismeretet a megértésben nem nagyon tudta kamatoztatni. ÉS ez tűnik azért általánosabbnak, Gazzaniga komoly problémaként jelzi a nyelvi apparátus hiányát általában, a jobb félteke gondolat és érzésvilága megközelítése tekintetében.
Ennyit gyorsan, majd még jövök
Üdv
W

Dr Watson 2007.12.20. 14:11:41

Ja, bocs, a hivatkozás: The new cognitive neurosciences, 2nd ed., Ed in chef: Gazzaniga, MIT 2000

santiago 2007.12.20. 18:49:28

Még ha a jobb félteke teljesen "néma" is, nem képes bizonyos funkciókat a baltól átvenni vagy kialakítani az átmetszés után?

Dr Watson 2007.12.21. 20:56:00

Nagyon jogos a kérdés, az idegrendszer, amennyire tudjuk, elég plasztikus. Magától persze miért venne át, tehát mi volna a hajtóerő? Valamelyest tanítani viszont biztos lehet, mintha Gazzaniga erről is írt volna, alkalomadtán utánanézek. A kérdés mögött persze a régi dilemma lapul: mennyira (genetikailag) meghatározott a funkció, és mennyire "tanult", szerzett...
W

Ariel 2007.12.26. 12:15:03

próba egy másik kommenthez: A.

Ancsa 2007.12.26. 20:26:07

Köszi dr Watson.Annyit én is utána tudtam kérdezni, hogy általában más jellegű agyi "gondokkal " jelenik meg az agenesia, legtöbbször epilepszia hátterében áll. Hipotóniával is párosulhat, mozgásszervi betegségekkel, és agyi rendellenességekkel.Érdekelne az fMR is, ha írnátok róla.Úgy tudom, hogy külföldön már inkább ezt használják, hiszen az agyat működés közben figyeli.

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2007.12.26. 21:07:39

Az fMRI-s írás most már biztos, hogy jövőre csúszik sajnos.
Egyébként az fMRI-t Magyarországon is használják, de azért persze az sem csodaszer. Igaz, hogy működés közben, funkcionálisan lehet vele vizsgálni az agyműködést, de cserében meglehetősen rossz a térbeli felbontása és az elméleti háttere is meglehetősen bizonytalan. Ettől függetlenül egy hasznos diagnosztikai és kutatási eszköz.

Tancsibacsi 2008.01.14. 01:23:37

Ha jól emlékszem, Oliver Sacksnál olvastam olyan hasonlóan operált betegről, aki egyik kezével meg akarta ütni a feleségét, de azt a másik kéz lefogta. Egy másikat pedig reggel, miközben a jobb keze öltöztette, a abal vetkőztette.
Nem tudom, mennyire legendák ezek vagy valódiak, de azért én tanítom.

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2008.01.14. 13:29:44

Erről a páciensről én is néztem olyan videót, ahol látszik, hogy egymástól teljesen függetlenül tudja mozgatni a kezeit, de azért nekem gyanús, hogy ez az egyik kéz lefogja a másikat jelenet inkább urban legend. Legalábbis nem a corpus callosum átvágása vagy sérülése áll mögötte, mert akkor az egyik kezet irányító félteke is csak vizuálisan tudná észlelni az ütési szándékot, ami pedig valószínűleg már nem lenne elég a reagálásra. Inkább valami jó kis skizofréniára gyanakodnék.

Krisztina 2008.01.30. 08:53:14

Én nem kommentet akarok írni, inkább kérdésem lenne, bár lehet, hogy hülye kérdés. Nekem van egy 6 éves kisfiam, aki teljes corpus callosum aganesiával született. Epilepsziás, és van néhány mélyebben barázdált terület is az agy kéregben. Sajna a mai napig nem tudom még 100%-osan értelmezni az MR-t, hogy mi is még a baj.
Őssejt beültetés segíthetne rajta???

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2008.01.30. 10:28:23

Én nem vagyok orvos sajnos, így nem tudom megmondani, hogy milyen terápiás lehetőségek vannak a corpus callosum agenezis esetében. Az irodalmat átnézve mindenesetre nem találtam rá utalást, hogy őssejt kezeléssel próbálkoztak volna.

Dr Watson 2008.02.02. 13:49:32

Kedves Krisztina!
Meg kell bízni a magyarországi neurológusokban és idegsebészekben. Hidd el, hogy mindent megtesznek a gyermekedért, ami az adott kor és hely adottságai szerint lehetséges, és korrektül tájékoztatnak mindazokról a lehetőségekről, amelyek akár máshol rendelkezésre állhatnak. Ami az agyi elváltozások őssejtes terápiáját illeti, nagyon korai állatkísérletes fázisban van, és az eredmények itt sem egyértelműek. Az ilyen nagy mértékű idegrendszeri strukturális elváltozások korrigálására még egészen biztos sokat kell várni. Az epilepszián kívül van-e valami komolyabb probléma a gyermeknél, ami a corpus callosum hiányához köthető?

Üdv
W

Ancsa 2008.02.08. 08:07:48

Sziasztok!
Engem is érdekel a corpus callosum agenesia.Az én lányom is ezzel született.Nála a hipotónián kívül egyenlőre tünetmentes, de még csak másfél éves. Krisztinától szeretnék pár dolgot megtudni.Pl: mikor alakult ki az epilepszia, és hogy vannak-e a fiadnak részképesség zavarai,hogyan adtad be közösségbe,és milyen problémákkal kellett megküzdenetek.Lehet, hogy ez már nem tartozik a témához, nem akarom elvinni más irányba,csak még senkivel sem találkoztam, aki elsőkézből tudna bármiféle információt adni arról, hogy mit lehet csinálni, milyen probléma adódhat.Köszi

muzsa · http://kergestest.blog.hu 2008.03.02. 17:39:29

Bocs, hogy nem közvetlenül a posztra reagálok, hanem a kommentekre... Krisztina, Ancsa kérdéseire a válaszod engem is érdekelne. A kisfiam fél éves és corpus callosum hiánya van neki is. Egyelőre enyhe spaszticitás az, amit tapasztalunk nála, mást nem, de ő még Ancsa kislányánál is kisebb...

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2008.03.02. 17:58:52

muzsa,
nem tudom, olvassák-e még ők az itteni kommenteket, de ha beleegyezel, el tudom nekik küldeni az e-mail címedet.

muzsa 2008.03.12. 12:11:11

Szia, Ancsával a saját blogomon keresztül már "összejöttünk", de Krisztinának ha megteszed, hogy elküldöd, nagyon megköszönöm.

Jánosi Krisztina 2008.03.15. 09:50:15

Sziasztok!
Kicsit elfeledkeztem már, hogy ide írtam, nem is gondoltam, hogy válaszok is jönnek, de nagyon örülök neki. Pisti most 6 éves. 9 hónaposan derült ki, hogy corpus callosum aganesiával született. Akkor még ülni sem tudott, csak megfordulni, de érdekes módon ez a gyerekorvost nem nagyon idegesítette, azt mondta rá, hogy lusta. Mivel ő is hypotón volt, elkezdtük a Dévényi féle tornát, ami hatására 1 év mulva már egyedül járt. Mivel értelmileg is lemaradt, fejlesztőpedagógushoz vittem, és 2 évesen beírattam egy sima bölcsödébe, hogy az egészséges gyerekek között talán jobban fejlődik majd. Szerencsére az epilepsziát gyógyszerekkel, és egy injekciókúrával 3 hét alatt megállították, így ezzel már nem volt baj, habár a gyógyszereket a mai napig szedni kell. Szerencsére a bölcsibe jól beilleszkedett, bár nagyon levolt maradva a korabeliektől. 2 év bölcsi után most 2. éve ovis, egészséges gyerekek között, de még mindig nagy a lemaradása a társaihoz képest, de napról napra okosabb. A mozgása még nem teljesen stabil, de járunk gyógytornászhoz. Kiváncsi vagyok, majd mi lesz, ha a sulira kerül sor, de 2 évig még oviban maradhat. Azért biztos más lett volna a helyzet, ha hamarabb derül ki ez az egész. Na most egyszerre elég is ennyi.
Várom a további hozzászólásokat a témához.
Ha valaki msn-en akar beszélgetni, annak szívesen elküldöm e-mail-ben az msn címem.
További szép napot. Krisztina

zsuzo 2008.03.19. 16:07:20

az én fiam is cc agenesis-es. a poén az egészben, hogy ma (23hónaposan) derült ki, holott 6hónapos korában vizsgálták először OITI-ben hydrocephalus miatt, akkor CT is készült, aztán 9 hósan VPshuntöt kapott u.ott. Mivel 26. hétre született koraszülött volt 3. életnapos korától (amikor a 2oldali agyvérzését (jobb III. bal IV.) is diagnosztizálták - ebből maradt jókora állományhiány a bal agyfélteke frontális lebenyében) UH-zták a fejét szinte mindennap 2,5 hós koráig. ezekután nem tudom, még mire számítsak. Hjahh és bízzak a magyar neurológusokban és idegsebészekben :( valahogy nem megy :(

muzsa 2008.04.02. 17:01:44

Szia zsuzo, (és elnézést, hogy itt offolunk, kedved akcióspotenciál) ha van kedved, gyere, nézz el a blogomba és ott beszélgethetünk a corpus callosum hiányról...
kergestest.blog.hu/

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2008.04.02. 21:36:52

muzsa,
miért lenne ez offolás? Én csak örülök neki, ha itt egymásra találtok.

Ancsa 2008.08.26. 21:45:06

Sziasztok!
Elküldenétek az emailcímem Jánosi Krisztinának, hogy tudjak vele "beszélni"?!
Köszi
Ancsa

muzsa 2008.09.06. 09:46:26

Ancsa, elküldtem (most.)

Daphne15 2010.10.22. 11:32:35

Sziasztok!
Én sclerosis multiplexes vagyok. Most bukkantam rá erre az oldalra. januárban mutatta ki az MR, hogy jelentős progresszió van épp a corpus callosum területén. Sok pár milliméteres góc. Kb. ezzel egyidőben éreztem azt, hogy összetett dolgoknál, ahol mindkét agyféltekére szükségem lenne, minta kissé szét lennék esve. Ez most már alakul, szépen rendeződik, csak újra kellett tanulni dolgokat. Nem is tudom, hogyan fogalmazzak. A gépkocsival való közlekedésnél például nehézséget okoz, pl. ha útkereszteződésnél épp a kereszteződés csücskében félkör alakú épület van, nehéz eldönteni, mivel szimmetrikus a kép, hogy jobbra, vagy balra kellene kanyarodni. Vagy pl. két kezem összehangolása, ilyesmik. Nevek, és arcok összekapcsolása. Korábban szuper volt a névmemóriám, önmagában a név, mint szó megjegyzése nem okoz gondot, de hozzárendelni a megfelelő archoz pl. nehezebb, mint régen, mikor egészséges voltam. Vagy épp más trükköket kell elővenni tanulásnál, stb. Más nézőpontból kell megközelíteni dolgokat. Érdekes nagyon a 2 agyfélteke működése. De mivel nekem csak itt-ott vannak gócok a corpus callosumban, azért még működik a 2 félteke közti kommunikáció, csak más útvonalakon, mint korábban, és gyakorolni kellett pár dolgot (kb. a Pető-módszerhez tudnám hasonlítani) , és most már a végeredmény létrejön kb. úgy, mint mikor egészséges voltam, csak kicsit másabb kerülő útvonalon. Én magamtól gondoltam arra, hogy bizonyos fura dolgoknak összetett feladatok megoldásánál a corpus callosum "szita"-volta lehet az oka, ennek kapcsán keresgéltem a neten róla információt, mert a többi tünetem gyógytornával, rehabilitációval megszűnt. Észrevehetően (mások által) nincsenek tüneteim, csak én észleltem, hogy másabb dolgokban vagyok "jó", mint régebben, más algoritmusok szerint működnek dolgaim, mint előtte. Írkálok itt össze-vissza, de nem is tudom valósághűen megfogalmazni. Még most "tesztelgetem" magam, nemrég kezdtem el figyelni az agyféltekéim közti dolgokra. Na, mára be is fejezem.
Mindenkinek szép napot, olvasgatok még tovább itt.

palastim 2011.06.24. 12:51:55

A beszéd és szövegértés kapcsán az jutott eszembe, hogyha az ember el akar sajátítani egy idegen nyelvet, először jobban megy a beszédértés, mint kifejezni magunkat az adott nyelven. Vagy akár kisgyermek korban, amikor az anyanyelvünket tanuljuk, hamarabb felfogjuk, amit az édesanyánk mond, mint hogy el kezdjünk vele diskurálni...
Én ebből arra következtetek, hogy talán két külön agyfélteke szükséges ehhez. Az egyik beszél, míg a másik felfogja.

palastim 2011.06.24. 12:53:26

@Daphne15: Szia, engem érdekelne mit sikerült azóta megfigyelned magadon! :)